Alárendelő összetett mondatok egyszerűen: típusok, kötőszavak, példák
Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 16.01.2026 time_at 15:18
Feladat típusa: Összefoglaló
Hozzáadva: 16.01.2026 time_at 14:26
Összefoglaló:
Az alárendelő összetett mondatok típusai, felismerése, kötőszavai, helyesírása és gyakorlati tanítási módszerei középiskolásoknak. ✍️
Alárendelő összetett mondatok a magyar nyelvben
Bevezetés
A magyar nyelvtan tanulása során az összetett mondatok világában való eligazodás nélkülözhetetlen mind a hétköznapi, mind az iskolai kommunikációban. Különösen nagy jelentősége van az alárendelő összetett mondatok ismeretének: ezek lehetővé teszik, hogy árnyaltan, tömören és pontosan fogalmazzunk, legyen szó akár hétköznapi beszélgetésről, akár egy magyarérettségiről. Az, hogy mikor és hogyan kapcsolunk egymáshoz különböző mondatrészeket alárendelő kapcsolatban, nagyban meghatározza mondandónk érthetőségét, logikus felépítését és stílusbeli minőségét. Mivel a magyar nyelvben a mondatszerkezet bonyolultabb, mint sok más európai nyelvben, a tagmondatok közti alá- és fölérendeltségi viszony alapos ismerete alapvető mind szóbeli, mind írásbeli tevékenységekhez, különösen a középszintű vagy emelt szintű érettségin.Az alárendelő összetett mondatok fogalmi tisztázásától indulva bemutatom a fő típusokat, azok felismerési szempontjait, a hozzájuk tartozó kötőszavakat és példákat, majd kitérek a tipikus hibákra, helyesírási nehézségekre, gyakorlási és tanítási módszerekre, valamint a stilisztikai alkalmazási lehetőségekre. Végül összefoglalom azokat a tanulságokat, amelyek segítenek abban, hogy a magyar nyelvben magabiztosan és helyesen használjuk az alárendelő összetett mondatokat.
---
Fogalmi tisztázás
Az alárendelő összetett mondat olyan mondatszerkezet, amelyben két (vagy több) tagmondat nem mellérendelő, hanem alá- és fölérendelt viszonyban kapcsolódik össze. Ez azt jelenti, hogy az egyik tagmondat (általában ez a főmondat) létezik önálló jelentésegységként, míg a másik (a mellékmondat) kiegészíti, pontosítja, illetve valamelyik mondatrészi szerepet lát el. Például: „Tudom, hogy sikerülni fog.”A mellékmondat célja tehát az, hogy újabb információt, meghatározást, feltételt, okot, időbeli vagy helybeli körülményt, célt stb. adjon a főmondat tartalmához. A két tagmondat közötti viszonyt általában kötőszók (pl. hogy, ha, amikor), illetve vonatkozó névmások (aki, amely, ahol) és határozószók (ahol, ahonnan, ahová) fejezik ki.
---
Az alárendelő összetett mondatok típusai funkció szerint
Minden típusnál bemutatom a definíciót, a jellemző kötőszavakat, példákat, felismerési szempontokat és a tipikus hibákat.1. Alanyi mellékmondat
Definíció: Az ilyen mellékmondat a főmondatban az alany szerepét tölti be, amire a 'ki?' vagy 'mi?' kérdéssel kérdezhetünk rá.Kötőszavak, formák: Leggyakrabban 'az, hogy', 'amit' szerkezetek. Pl.: „Az, hogy pontos vagy, sokat jelent.”
Példa: „Az, hogy rendszeresen tanulsz, javítja az eredményeidet.”
Felismerési módszer: Cseréld le egy főnévre vagy névmásra: „Ez javítja az eredményeidet.” Kérdezd meg: „Mi javítja az eredményeidet?”
Gyakori hiba: Kihagyott 'az' szó a mondat elején, amely a magyarban gyakran szükséges: „Az, hogy eljöttél, sokat számít.” – nemcsak „Hogy eljöttél, sokat számít.”
2. Tárgyi mellékmondat
Definíció: Itt a mellékmondat a főmondat cselekvésének tárgyaként szerepel, a 'kit?', 'mit?' kérdéssel található meg.Kötőszók: többnyire 'hogy', 'hogyne'; a főmondatban gyakoriak a tudásra, érzésre utaló igék.
Példa: „Remélem, hogy minden sikerül.”
Felismerés: A mellékmondat helyettesíthető 'azt' szóval: „Remélem azt.”
Gyakori hibák: Kötőszó elhagyása, például: „Hiszem ő is részt vesz.” helyett „Hiszem, hogy ő is részt vesz.”
3. Állítmányi mellékmondat
Definíció: Az ilyen mellékmondat a főmondat állítmányát (állapotleírását) egészíti ki.Kötőszók: gyakori a „az a helyzet, hogy…”, „úgy van, hogy…”, vagy egyszerűen 'hogy'.
Példa: „Az a baj, hogy elfelejtettem a kulcsot.”
Felismerés: A főmondat állítmánya rendszerint hiányos, csak a mellékmondattal együtt értelmezhető.
Hiba: A „hogy” elé nem mindig szükséges az 'az', csak ha a mondat így teljes értelmű.
4. Jelzős mellékmondat
Definíció: Ebben a szerkezetben a mellékmondat egy főnévre vagy főnévjellegű szóra vonatkozó jelző szerepét tölti be.Vonatkozó névmások: 'aki', 'amely', 'amelyik', 'akinek'.
Példa: „Láttam azt a filmet, amelyet ajánlottál.”
Felismerés: A vonatkozó névmásra kérdezünk ('milyen?', 'melyik?'), a mellékmondat elhagyásával a főmondat jelentése hiányosabb lesz.
Helyesírási megjegyzés: Ha a jelzős mellékmondat nem elengedhetetlen a szó azonosításához, akkor vesszővel választjuk el: „A tanár, aki tegnap hiányzott, ma iskolába jött.” (nem minden tanárról van szó, hanem csak az egyikről). Ha szűkítő jellegű, a vessző elmarad.
5. Határozói mellékmondat
A határozói mellékmondatok típusai szerint is csoportosíthatók, aszerint, hogy milyen határozói szerepet töltenek be.a) Időhatározói:
'amikor', 'miután', 'míg', 'mielőtt', 'amint' Példa: „Amikor hazaértem, elment az áramszünet.” Felismerés: időpontra, időtartamra kérdezünk rá ('mikor?').b) Helyhatározói:
'ahol', 'ahová', 'ahonnan' Példa: „Ott ültem, ahol mindig szoktam.” Kérdés: 'hol?', 'hova?', 'honnan?'.c) Módhatározói:
'ahogyan', 'úgy, ahogy', 'miként' Példa: „Úgy oldotta meg, ahogyan tanították.” Kérdés: 'hogyan?'.d) Okhatározói:
'mivel', 'mert', 'amiért' Példa: „Elkéstem, mert elaludtam.” Figyelni kell az „azért, mert” vs. „mert” szerkezetekre!e) Célhatározói:
'hogy', 'azért hogy', 'hogy…ne' Példa: „Tanulok, hogy jobb jegyeim legyenek.” Cél kifejezésére!f) Feltételes:
'ha', 'amennyiben', 'ha…akkor' Példa: „Ha esik, nem megyek ki.” Kérdés: 'milyen feltétel mellett?'.g) Következményes:
'annyira, hogy', 'olyan…hogy' Példa: „Olyan fáradt vagyok, hogy alig látok.”h) Engedményes:
'bár', 'habár', 'noha', 'még ha' Példa: „Noha hideg van, elment futni.”Felismerés minden alcsoportnál: Tedd fel a releváns kérdést (mikor, hol, hogyan, miért, minek következtében...), próbáld meg a mellékmondatot kiváltani egy egyszerű határozóval.
---
Szintaktikai és morfológiai jellemzők
Az alárendelt tagmondatok elhelyezkedése változó: állhatnak a mondat elején, végén, vagy beékelődve. Gyakran megfigyelhetjük a magyar irodalomban is ezeknek a szórenddel való játékát – például Mikszáth vagy Kosztolányi regényeiben a mellékmondat különleges hangsúlyokat teremt a jelentésben. Gondoljunk például arra, amikor a főmondatot a mellékmondat előzi meg: „Ha fúj a szél, bezárjuk az ablakot.”A kötőszók és a vonatkozó névmások ragozódnak a magyarban: aki–akit–akinek–akikkel–akire stb. Ez lehetővé teszi az egyértelmű jelentések közvetítését. A mellékmondatok igemódja szinte mindig kijelentő, de lehet alanyi vagy feltételes mód is, például: „Azt kívánom, hogy sikerüljön.” Figyelni kell arra is, hogy a főmondat és a mellékmondat igeideje illeszkedjen egymáshoz – nincs értelme például így: „Azt mondta, hogy holnap indult el.”
Nem ritka, hogy egymásba ágyazott, azaz többszörösen alárendelt mondatokat alkotunk: „Azt hallottam, hogy azt mondtad, hogy segítesz.” Ilyenkor különösen fontos a szerkezet áttekinthetősége.
---
Írásjelek és kiejtés
A mellékmondatakanál az írásjelek helyes használata alapvető. Általában vesszővel választjuk el a mellékmondatot a főmondattól, de vannak kivételek, például bizonyos rövid, szoros szerkezetekben. Figyelem: a 'hogy' előtt mindig van vessző, de az 'és', 'vagy' kötőszavaknál nem minden esetben!A kiejtésben az intonáció is fontos: a főmondat végére gyakran emelkedik a hangsúly, amikor a mellékmondat kezdetéhez érünk, ritmikusabbá téve a mondatot. Érdemes kerülni a túlságosan hosszú, bonyolult beékelődéseket, mert ezek ronthatják a mondat áttekinthetőségét.
---
Gyakori hibák és félreértések
- Hibás kötőszó: „Elindulok, ha időm van.” – helyes, de „Elindulok, mert időm van.” már mást jelent! - Helytelen vonatkozó névmás: „Az a lány, melyik ott áll.” („aki” kellene). - Félrekapcsolódás: „Olvastam egy történetet, amely tanulságos.” (De mi a tanulságos? A történet? Ezt pontosan kell tisztázni!) - Túlzott beékelések: „A fiú, aki a szomszédban, a nagy házban lakik, és akit tegnap láttam, eljött.” Itt érdemes tagolni, egyszerűsíteni. - Írásjelek hiánya vagy többlete: Vessző elmarad vagy fölöslegesen szerepel.Megoldás: mondd ki magadban a mondatot, tagold, vagy próbáld egyszerű mondatokra bontani, így ellenőrizhető a szerkezet.
---
Felismerési és gyakorlati módszerek
Egy mondat elemzésekor hasznos lépések: 1. Keresd a kötőszót, vonatkozó névmást! 2. Tedd fel a kérdést: mire válaszol ez a mellékmondat? 3. Próbáld a mellékmondatot névmással/főnévvel helyettesíteni! 4. Határozd meg a típusát (alanyi, tárgyi, határozói, stb.)!Gyakorlatok: - Mondatfelbontás: válaszd szét fő- és mellékmondatra. - Mondatkapcsolás: két mondatot kapcsolj össze kötőszóval. - Kötőszó-keresés: szövegben keresd a megfelelő kötőszavakat. - Hibakeresés: javítsd ki a hibásan kötött mondatokat.
A magyar középiskolai tananyagban gyakran előfordul az ilyen típusú mondatátalakítás vagy kapcsolás mind szóban, mind írásban!
---
Didaktikai javaslatok tanároknak
Hatékony tanítási módszer lehet, ha először példákkal és egyszerű mondatokkal vezetik be a fogalmat, majd graduálisan nehezítik a feladatokat. Vizuális ábrák és színezett mondatrészek segíthetik a tagmondatok felismerését.Ajánlott a csoportos beszélgetés, páros munka vagy akár dramatikus feladat is, ahol élőben megjelennek az összetett mondatok szerepei. Az értékelésnél kiemelten fontos a helyes azonosítás, a pontos kötőszó-használat és a mondatszerkezet tisztasága.
---
Haladó elemek, stilisztikai alkalmazás
A magyar irodalomban – ady Endre, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula vagy épp Móricz Zsigmond műveiben – gyakran találkozunk bonyolultan beágyazott mellékmondatokkal, melyek fölöslegesen archaikusak vagy szándékosan játékosak. A költői szabadság keretében pedig előfordulhat, hogy egyes kötőszók elmaradnak vagy a szórend szokatlan: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”Ugyanakkor a hétköznapi beszédben jellemző a rövidítés, az egyszerűsítés, vagy akár csak a főmondat mellé fűzött, félig-meddig mondattöredék – ez is a nyelv rugalmasságát mutatja.
---
Összegzés
Az alárendelő összetett mondatok szakszerű, minőségi használata nagyban hozzájárul kifejezőkészségünk fejlődéséhez, precíz kommunikációnkhoz és sikeres tanulmányi eredményeinkhez, különösen a magyar érettségi szóbeli és írásbeli feladataiban. Bár elsőre bonyolultnak tűnhetnek ezek a szerkezetek, gyakorlással, példamondatok elemzésével és a kötőszavak logikájának megértésével bárki könnyen elsajátíthatja őket. Ajánlott a rendszeres gyakorlás, iskola által kiadott nyelvtani kiadványok, valamint önálló mondatalkotások révén fejleszteni ezt a képességet.---
Melléklet – Kötőszavak és gyakorlófeladatok
Gyakori kötőszavak típusonként:| Típus | Jellemző kötőszó(k) | |--------------|-------------------------| | Alanyi | hogy, az, aki | | Tárgyi | hogy, hogyne | | Állítmányi | hogy, az a helyzet, hogy| | Jelzős | aki, amely, amilyen | | Időhatározói | amikor, míg, miután | | Helyhatározói| ahol, ahová, ahonnan | | Módhatározói | ahogy, miként | | Okhatározói | mert, mivel, amiért | | Célhatározói | hogy, azért hogy | | Feltételes | ha, amennyiben | | Következményes| úgyhogy, hogy | | Engedményes | bár, noha, habár |
Példafeladatok: 1. Alakítsd át a következő egyszerű mondatokat alárendelő összetett mondattá! - Példa: „Fáradt vagyok.” → „Azért vagyok fáradt, mert sokat dolgoztam.” 2. Hibakereső: Jelöld meg és javítsd a hibákat! - „A fiú, hogy piros sapkát visel, az öcsém.” - (Helyes: „A fiú, aki piros sapkát visel, az öcsém.”)
A siker kulcsa, hogy ne csak megtanuljuk a szabályokat, hanem rendszeres gyakorlással magabiztossá is váljunk a mindennapi alkalmazásban!
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés