Fogalmazás

Passzív és aktív szerkezetek magyarázata a középiskolai nyelvtanban

approveEzt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 15.01.2026 time_at 20:53

Feladat típusa: Fogalmazás

Passzív és aktív szerkezetek magyarázata a középiskolai nyelvtanban

Összefoglaló:

Az esszé bemutatja az aktív és passzív szerkezetek lényegét, használatuk előnyeit-hátrányait, példákat és tanulási tippeket ad középiskolásoknak.

Passzív és aktív szerkezetek a nyelvben

I. Bevezetés

A magyar és idegen nyelvek szerkezeti sajátosságai mindig is élénk érdeklődést váltottak ki a nyelvtanulók körében. Az egyik legfontosabb mondatszintű jelenség, amely nemcsak a nyelvtan, hanem a szövegértés és a stílus szempontjából is jelentős, az aktív és passzív szerkezetek megkülönböztetése. Mindennapi életünkben gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy a cselekvő vagy a cselekvés elszenvedője kerüljön-e a középpontba egy mondatban, és ez hogyan befolyásolja a mondanivalónk világosságát, hangsúlyait és árnyalatait.

A magyar iskolákban a passzív és aktív szerkezetek tanítása során gyakran hangzanak el olyan példák, mint "A diák beírta a feladatot a füzetbe", illetve "A feladat be lett írva a füzetbe". A két mondat ugyanarra a történésre utal, mégis más hangsúlyt hordoz: az első a cselekvőre összpontosít, míg a második a cselekvés eredményét, illetve annak elszenvedőjét emeli ki. Az esszém célja, hogy átfogóan bemutassa a passzív és aktív szerkezetek lényegét, kialakulását, valamint szerepüket a kommunikációban, különös figyelemmel a magyar anyanyelvi és a nyelvtanulás során felmerülő sajátosságokra.

II. Az aktív szerkezet alapjai

Az aktív mondatszerkezetben az alany az, aki a cselekvést végrehajtja, azaz világosan megjelöli, ki a felelős az adott tettért. Ez a szerkezet a legtöbb köznyelvi és irodalmi szöveg alapja, hiszen természetesen tükrözi a valóság logikáját. Például Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényében gyakoriak az aktív szerkezetek: „Nyilas Misi fölemelte a kezét.” Itt a szereplő aktív, a központban van, tettét konkrétan megnevezzük.

A köznyelvben is az aktív szerkezet a legelterjedtebb: „Édesanyám főzi a vacsorát”, „A tanár magyarázza a leckét”, vagy „A diák elkészítette a házi feladatát”. Ezek a mondatok világosak, dinamikusak, egyértelműen kijelölik a cselekvő személyét. Hivatalosabb szövegekben is fontos szerepe van: például egy tanári értékelésben („A tanuló sikeresen elvégezte a feladatokat”) vagy egy rendőrségi jegyzőkönyvben („Az elkövető betörte az ablakot”).

Az aktív szerkezet legfőbb előnyei a következők: világosság, lendület, egyértelmű felelősségvállalás. Ha tudni szeretnénk, hogy ki a cselekvő, szinte mindig célszerű aktív szerkezetet használni, amely a magyar nyelv valamennyi rétegében – az irodalmi stílustól a hétköznapi beszédig – elsődlegesen van jelen.

III. A passzív szerkezet sajátosságai és képzése

A passzív mondatszerkezetben az alany nem végzi, hanem elszenvedi a cselekvést, vagy egyszerűen a cselekvés tárgya lesz. A magyar nyelv nem olyan mértékben alkalmaz passzív szerkezeteket, mint például az angol vagy a német, de bizonyos helyzetekben mégis megjelenik, akár a be- + ige vagy -t/-tt képző segítségével („A levél el lett olvasva”, „Az ajtó be van zárva”), akár személytelen szerkezetekben („Meg lett mondva”).

Az angol nyelvben a passzív szerkezeteket a „to be” segédige és a főige past participle alakja alkotja. Például: „The cake was baked by the grandmother”, azaz „A sütemény a nagymama által lett megsütve”. Ez a szerkezet a magyar diákok számára sokszor nehézséget okozhat, mivel a magyarban a passzív nem ennyire kiemelt, sok esetben a tárgyas cselekvő szerkezet vagy a személytelen mondatok váltják fel.

A passzív szerkezet angolul minden igeidőben létrehozható: jelen („The lesson is explained”), múlt („The lesson was explained”), jövő („The lesson will be explained”). Ezekhez különféle segédigéket adhatunk: „The house could have been built”, „The book should be read”. Ez utóbbiak már komolyabb nyelvi tudatosságot igényelnek, hiszen a magyar diákok hajlamosak túl egyszerűen, olykor helytelenül alkalmazni őket („The book was wrote” helyett helyesen: „The book was written”).

Jellemző hibák lehetnek például a nem megfelelő segédige-használat („is have done”), valamint az, hogy az aktív és passzív szerkezet összekeveredik egy mondaton belül. Ennek elkerülésére folyamatos gyakorlás és tudatosítás szükséges, amelyben fontos szerepet játszanak a magyar nyelvű tankönyvek és a feladatsorok.

IV. A passzív hang használata: mikor előnyös, mikor kerülendő?

A passzív szerkezet használata bizonyos esetekben előnyös, máskor zavaró lehet. Például ha a cselekvő személye ismeretlen vagy nem lényeges, a passzív tűnik logikus választásnak: „Az ablakot betörték” – nem tudjuk, ki tette, vagy nem akarunk kitérni rá. Szintén passzív szerkezeteket alkalmaznak tudományos, technikai szövegekben, ahol a folyamatokra vagy eredményekre helyezik a hangsúlyt („A kísérletet háromszor is elvégezték”, „A megoldás megtalálásra került”). Az objektivitás fenntartása érdekében is gyakori a passzív szerkezet („A szabályokat be kell tartani”).

Hivatalos, jogi vagy politikai szövegekben gyakran azért fordul elő a passzív hangnem, hogy a felelősség elkerülése vagy diplomatikus megfogalmazás valósuljon meg. Ilyenek például: „A megállapítások rögzítésre kerültek”, „A döntés meghozatala folyamatban van”. Azonban ezekben az esetekben óvatosnak kell lenni: ha túlzottan használjuk a passzívat, a szöveg homályossá, nehezen követhetővé válhat, és elkenheti a felelősség kérdését („Hibák történtek” – de ki követte el őket?).

Az aktív és passzív szerkezetek keverése különösen zavaró lehet, például: „A dolgozatot elkészítették, majd el lett küldve a tanárnak”. Ilyenkor az olvasó elveszítheti a fonalat, nem fogja tudni, hogy ki mit tett, vagy ki volt az események alanya.

A helyes arányok megtalálása kulcsfontosságú: amikor a cselekvő személye lényegtelen, vagy a folyamat, eredmény a fontos, alkalmazzuk a passzívat; ha világosságra és felelősségvállalásra törekszünk, akkor az aktív szerkezet a megfelelő.

V. Stilisztikai szempontok és példák

Az aktív szerkezet szövegekben lendületesebbé, világosabbá teszi a kommunikációt. Arany János verseiben gyakran találkozunk aktív mondatokkal: „Mint oldott kéve, széthull nemzetünk.” Itt nemcsak a cselekvés sodrása, hanem a mondanivaló világossága is érzékelhető.

A passzív szerkezet ereje abban rejlik, hogy fókuszt tudunk váltani, például egy hírben: „A szobrot tegnap avatták fel” – az esemény, a szobor került előtérbe, nem az avatók. Szakmai dolgozatokban (pl. természettudományos szakirodalomban vagy a magyar egyetemi beadandókban) sokszor elvárás a passzív szerkezet: „A mintákat 5 percen keresztül hevítettük” helyett „A mintákat 5 percen keresztül hevítették”.

Az üzleti és politikai életben viszont – főként hivatalos nyilatkozatokban – a passzívval gyakran próbálnak felelősséget elkerülni: „Intézkedések történtek”, „Sajnálatos események történtek”. Ez ugyan diplomatikus lehet, de egyben kelt egyfajta homályosságot is.

Hibás felhasználásokra is találunk példát: „A ház építve volt, amikor költöztek be” helytelen, helyesebb: „A ház már fel volt építve, amikor beköltöztek.” Az indokolatlan vagy túlzott passzívhasználat dagályos, nehézkes stílust eredményez, amelyet a magyar érettségin is gyakran kifogásolnak a javítók.

VI. Módszerek és gyakorlatok a felismerésre és használatra

Az aktív-passzív szerkezetek gyakorlásához a következő módszerek ajánlhatók diákoknak: például írjunk át aktív mondatokat passzívvá („A tanár kérdezi a diákot” – „A diákot kérdezi a tanár” vagy „A diákot kérdezik”), fordítva is. Felismerés: keresd meg a mondatban a „van, lett, kerül, volt” segédigéket, illetve az igeneveket. Ügyelj az igeidőkre: múltban, jelenben és jövőben egyaránt képezhető passzív szerkezet („A dolgozat meg lett írva”, „A dolgozat meg van írva”, „A dolgozat meg lesz írva”).

Helyes stilisztikai döntéseknél vizsgáld meg, hogy mit akarsz hangsúlyozni: a cselekvőt vagy a cselekvés eredményét? Használj online kvízeket vagy magyar nyelvkönyvi gyakorlófeladatokat; ezek segítenek rögzíteni a szerkezeteket. Középiskolás tankönyvek és érettségi feladatsorok is tartalmaznak ilyen gyakorlatokat.

VII. Összegzés és ajánlások

Az aktív és passzív szerkezetek tudatos használata rendkívül fontos a magyarban és más nyelvekben egyaránt. Az aktív szerkezet egyértelműen kijelöli a felelősséget és világosabbá teszi a mondanivalót – ezért a legtöbb helyzetben ez az ajánlott. A passzív szerkezet azonban nem elvetendő: tudatosan használva hangsúlyokat tudunk eltolni, objektív hatást kelthetünk, vagy elkerülhetünk felesleges szóismétléseket. A helyes arány, a stílus és a felelősségvállalás összefügg a hangnem tudatos megválasztásával.

Érdemes kísérletezni: bátran használjuk a passzív szerkezeteket, ha a mondat érthetőségét és a mondanivalónk lényegét ez szolgálja, de mindig gondoljuk végig, hogy a szöveg lendületét és világosságát ne áldozzuk fel érte. Mindenki maga tapasztalhatja ki – a gyakorlatban, szövegalkotás során –, hogy mikor melyik szerkezet segíti jobban a kifejezést és az érthetőséget. Az irodalom, a tudományos szövegek és a mindennapi beszéd egyaránt gazdag példákat kínál; érdemes ezeket olvasni és elemezni.

VIII. Mellékletek (opcionális)

| Igeidő | Aktív példa | Passzív példa | |--------------|----------------------------|--------------------------------------| | Jelen | A fiú ír egy levelet. | A levél írva van a fiú által. | | Múlt | A tanár kijavította a dolgozatot. | A dolgozat ki lett javítva a tanár által. | | Jövő | A diák el fogja olvasni a könyvet. | A könyv el lesz olvasva a diák által. |

Gyakorló mondatok: 1. Az orvos megvizsgálja a betegeket. → A betegek meg vannak vizsgálva az orvos által. 2. A rendőr letartóztatja a gyanúsítottat. → A gyanúsított le van tartóztatva a rendőr által. 3. A kertészek megöntözik a virágokat. → A virágok meg vannak öntözve a kertészek által.

Javaslom, hogy minden tanuló írjon maga is aktív-passzív átalakításokat saját tapasztalataiból merítve, így könnyebben tudatosulnak a szerkezetek közötti különbségek.

---

Ezzel az esszével remélem, sikerült átfogó és hasznos képet adni a passzív és aktív szerkezetek világáról, amely nemcsak a tanulásban, hanem a mindennapi kommunikációban is jól alkalmazható tudás.

Példakérdések

A válaszokat a tanárunk készítette

Mi a passzív és aktív szerkezetek jelentése a középiskolai nyelvtanban?

Az aktív szerkezetben az alany cselekszik, míg passzívban az alany elszenvedi a cselekvést. Ez meghatározza a mondat hangsúlyát és világosságát középiskolai nyelvtanban.

Mikor érdemes passzív szerkezetet használni a középiskolai nyelvtanban?

Passzív szerkezetet akkor érdemes használni, ha a cselekvő ismeretlen, lényegtelen vagy a folyamat, eredmény kerül a fókuszba középiskolai szövegekben.

Hogyan lehet felismerni a passzív és aktív szerkezeteket a középiskolai nyelvtanban?

Passzív szerkezetet segédigék (pl. van, lett), illetve igenevek jeleznek; aktívban az alany a cselekvő. Gyakorlással könnyen felismerhetőek a mondatokban.

Mik a fő különbségek a passzív és aktív szerkezetek között középiskolában?

Az aktív szerkezet kiemeli a cselekvőt és világos, a passzív a cselekvés eredményére koncentrál, kevésbé emeli ki a cselekvő személyét középiskolai tananyagban.

Hogyan gyakorolható a passzív és aktív szerkezetek átalakítása középiskolásként?

Aktív és passzív mondatok átalakítását rendszeres gyakorlattal, mondatok átírásával, online kvízekkel vagy tankönyvi feladatokkal érdemes fejleszteni.

Írd meg helyettem a fogalmazást

Értékelje:

Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.

Bejelentkezés