Passzív és aktív szerkezetek magyarázata a középiskolai nyelvtanban
Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 15.01.2026 time_at 20:53
Feladat típusa: Fogalmazás
Hozzáadva: 15.01.2026 time_at 20:03

Összefoglaló:
Az esszé bemutatja az aktív és passzív szerkezetek lényegét, használatuk előnyeit-hátrányait, példákat és tanulási tippeket ad középiskolásoknak.
Passzív és aktív szerkezetek a nyelvben
I. Bevezetés
A magyar és idegen nyelvek szerkezeti sajátosságai mindig is élénk érdeklődést váltottak ki a nyelvtanulók körében. Az egyik legfontosabb mondatszintű jelenség, amely nemcsak a nyelvtan, hanem a szövegértés és a stílus szempontjából is jelentős, az aktív és passzív szerkezetek megkülönböztetése. Mindennapi életünkben gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy a cselekvő vagy a cselekvés elszenvedője kerüljön-e a középpontba egy mondatban, és ez hogyan befolyásolja a mondanivalónk világosságát, hangsúlyait és árnyalatait.A magyar iskolákban a passzív és aktív szerkezetek tanítása során gyakran hangzanak el olyan példák, mint "A diák beírta a feladatot a füzetbe", illetve "A feladat be lett írva a füzetbe". A két mondat ugyanarra a történésre utal, mégis más hangsúlyt hordoz: az első a cselekvőre összpontosít, míg a második a cselekvés eredményét, illetve annak elszenvedőjét emeli ki. Az esszém célja, hogy átfogóan bemutassa a passzív és aktív szerkezetek lényegét, kialakulását, valamint szerepüket a kommunikációban, különös figyelemmel a magyar anyanyelvi és a nyelvtanulás során felmerülő sajátosságokra.
II. Az aktív szerkezet alapjai
Az aktív mondatszerkezetben az alany az, aki a cselekvést végrehajtja, azaz világosan megjelöli, ki a felelős az adott tettért. Ez a szerkezet a legtöbb köznyelvi és irodalmi szöveg alapja, hiszen természetesen tükrözi a valóság logikáját. Például Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényében gyakoriak az aktív szerkezetek: „Nyilas Misi fölemelte a kezét.” Itt a szereplő aktív, a központban van, tettét konkrétan megnevezzük.A köznyelvben is az aktív szerkezet a legelterjedtebb: „Édesanyám főzi a vacsorát”, „A tanár magyarázza a leckét”, vagy „A diák elkészítette a házi feladatát”. Ezek a mondatok világosak, dinamikusak, egyértelműen kijelölik a cselekvő személyét. Hivatalosabb szövegekben is fontos szerepe van: például egy tanári értékelésben („A tanuló sikeresen elvégezte a feladatokat”) vagy egy rendőrségi jegyzőkönyvben („Az elkövető betörte az ablakot”).
Az aktív szerkezet legfőbb előnyei a következők: világosság, lendület, egyértelmű felelősségvállalás. Ha tudni szeretnénk, hogy ki a cselekvő, szinte mindig célszerű aktív szerkezetet használni, amely a magyar nyelv valamennyi rétegében – az irodalmi stílustól a hétköznapi beszédig – elsődlegesen van jelen.
III. A passzív szerkezet sajátosságai és képzése
A passzív mondatszerkezetben az alany nem végzi, hanem elszenvedi a cselekvést, vagy egyszerűen a cselekvés tárgya lesz. A magyar nyelv nem olyan mértékben alkalmaz passzív szerkezeteket, mint például az angol vagy a német, de bizonyos helyzetekben mégis megjelenik, akár a be- + ige vagy -t/-tt képző segítségével („A levél el lett olvasva”, „Az ajtó be van zárva”), akár személytelen szerkezetekben („Meg lett mondva”).Az angol nyelvben a passzív szerkezeteket a „to be” segédige és a főige past participle alakja alkotja. Például: „The cake was baked by the grandmother”, azaz „A sütemény a nagymama által lett megsütve”. Ez a szerkezet a magyar diákok számára sokszor nehézséget okozhat, mivel a magyarban a passzív nem ennyire kiemelt, sok esetben a tárgyas cselekvő szerkezet vagy a személytelen mondatok váltják fel.
A passzív szerkezet angolul minden igeidőben létrehozható: jelen („The lesson is explained”), múlt („The lesson was explained”), jövő („The lesson will be explained”). Ezekhez különféle segédigéket adhatunk: „The house could have been built”, „The book should be read”. Ez utóbbiak már komolyabb nyelvi tudatosságot igényelnek, hiszen a magyar diákok hajlamosak túl egyszerűen, olykor helytelenül alkalmazni őket („The book was wrote” helyett helyesen: „The book was written”).
Jellemző hibák lehetnek például a nem megfelelő segédige-használat („is have done”), valamint az, hogy az aktív és passzív szerkezet összekeveredik egy mondaton belül. Ennek elkerülésére folyamatos gyakorlás és tudatosítás szükséges, amelyben fontos szerepet játszanak a magyar nyelvű tankönyvek és a feladatsorok.
IV. A passzív hang használata: mikor előnyös, mikor kerülendő?
A passzív szerkezet használata bizonyos esetekben előnyös, máskor zavaró lehet. Például ha a cselekvő személye ismeretlen vagy nem lényeges, a passzív tűnik logikus választásnak: „Az ablakot betörték” – nem tudjuk, ki tette, vagy nem akarunk kitérni rá. Szintén passzív szerkezeteket alkalmaznak tudományos, technikai szövegekben, ahol a folyamatokra vagy eredményekre helyezik a hangsúlyt („A kísérletet háromszor is elvégezték”, „A megoldás megtalálásra került”). Az objektivitás fenntartása érdekében is gyakori a passzív szerkezet („A szabályokat be kell tartani”).Hivatalos, jogi vagy politikai szövegekben gyakran azért fordul elő a passzív hangnem, hogy a felelősség elkerülése vagy diplomatikus megfogalmazás valósuljon meg. Ilyenek például: „A megállapítások rögzítésre kerültek”, „A döntés meghozatala folyamatban van”. Azonban ezekben az esetekben óvatosnak kell lenni: ha túlzottan használjuk a passzívat, a szöveg homályossá, nehezen követhetővé válhat, és elkenheti a felelősség kérdését („Hibák történtek” – de ki követte el őket?).
Az aktív és passzív szerkezetek keverése különösen zavaró lehet, például: „A dolgozatot elkészítették, majd el lett küldve a tanárnak”. Ilyenkor az olvasó elveszítheti a fonalat, nem fogja tudni, hogy ki mit tett, vagy ki volt az események alanya.
A helyes arányok megtalálása kulcsfontosságú: amikor a cselekvő személye lényegtelen, vagy a folyamat, eredmény a fontos, alkalmazzuk a passzívat; ha világosságra és felelősségvállalásra törekszünk, akkor az aktív szerkezet a megfelelő.
V. Stilisztikai szempontok és példák
Az aktív szerkezet szövegekben lendületesebbé, világosabbá teszi a kommunikációt. Arany János verseiben gyakran találkozunk aktív mondatokkal: „Mint oldott kéve, széthull nemzetünk.” Itt nemcsak a cselekvés sodrása, hanem a mondanivaló világossága is érzékelhető.A passzív szerkezet ereje abban rejlik, hogy fókuszt tudunk váltani, például egy hírben: „A szobrot tegnap avatták fel” – az esemény, a szobor került előtérbe, nem az avatók. Szakmai dolgozatokban (pl. természettudományos szakirodalomban vagy a magyar egyetemi beadandókban) sokszor elvárás a passzív szerkezet: „A mintákat 5 percen keresztül hevítettük” helyett „A mintákat 5 percen keresztül hevítették”.
Az üzleti és politikai életben viszont – főként hivatalos nyilatkozatokban – a passzívval gyakran próbálnak felelősséget elkerülni: „Intézkedések történtek”, „Sajnálatos események történtek”. Ez ugyan diplomatikus lehet, de egyben kelt egyfajta homályosságot is.
Hibás felhasználásokra is találunk példát: „A ház építve volt, amikor költöztek be” helytelen, helyesebb: „A ház már fel volt építve, amikor beköltöztek.” Az indokolatlan vagy túlzott passzívhasználat dagályos, nehézkes stílust eredményez, amelyet a magyar érettségin is gyakran kifogásolnak a javítók.
VI. Módszerek és gyakorlatok a felismerésre és használatra
Az aktív-passzív szerkezetek gyakorlásához a következő módszerek ajánlhatók diákoknak: például írjunk át aktív mondatokat passzívvá („A tanár kérdezi a diákot” – „A diákot kérdezi a tanár” vagy „A diákot kérdezik”), fordítva is. Felismerés: keresd meg a mondatban a „van, lett, kerül, volt” segédigéket, illetve az igeneveket. Ügyelj az igeidőkre: múltban, jelenben és jövőben egyaránt képezhető passzív szerkezet („A dolgozat meg lett írva”, „A dolgozat meg van írva”, „A dolgozat meg lesz írva”).Helyes stilisztikai döntéseknél vizsgáld meg, hogy mit akarsz hangsúlyozni: a cselekvőt vagy a cselekvés eredményét? Használj online kvízeket vagy magyar nyelvkönyvi gyakorlófeladatokat; ezek segítenek rögzíteni a szerkezeteket. Középiskolás tankönyvek és érettségi feladatsorok is tartalmaznak ilyen gyakorlatokat.
VII. Összegzés és ajánlások
Az aktív és passzív szerkezetek tudatos használata rendkívül fontos a magyarban és más nyelvekben egyaránt. Az aktív szerkezet egyértelműen kijelöli a felelősséget és világosabbá teszi a mondanivalót – ezért a legtöbb helyzetben ez az ajánlott. A passzív szerkezet azonban nem elvetendő: tudatosan használva hangsúlyokat tudunk eltolni, objektív hatást kelthetünk, vagy elkerülhetünk felesleges szóismétléseket. A helyes arány, a stílus és a felelősségvállalás összefügg a hangnem tudatos megválasztásával.Érdemes kísérletezni: bátran használjuk a passzív szerkezeteket, ha a mondat érthetőségét és a mondanivalónk lényegét ez szolgálja, de mindig gondoljuk végig, hogy a szöveg lendületét és világosságát ne áldozzuk fel érte. Mindenki maga tapasztalhatja ki – a gyakorlatban, szövegalkotás során –, hogy mikor melyik szerkezet segíti jobban a kifejezést és az érthetőséget. Az irodalom, a tudományos szövegek és a mindennapi beszéd egyaránt gazdag példákat kínál; érdemes ezeket olvasni és elemezni.
VIII. Mellékletek (opcionális)
| Igeidő | Aktív példa | Passzív példa | |--------------|----------------------------|--------------------------------------| | Jelen | A fiú ír egy levelet. | A levél írva van a fiú által. | | Múlt | A tanár kijavította a dolgozatot. | A dolgozat ki lett javítva a tanár által. | | Jövő | A diák el fogja olvasni a könyvet. | A könyv el lesz olvasva a diák által. |Gyakorló mondatok: 1. Az orvos megvizsgálja a betegeket. → A betegek meg vannak vizsgálva az orvos által. 2. A rendőr letartóztatja a gyanúsítottat. → A gyanúsított le van tartóztatva a rendőr által. 3. A kertészek megöntözik a virágokat. → A virágok meg vannak öntözve a kertészek által.
Javaslom, hogy minden tanuló írjon maga is aktív-passzív átalakításokat saját tapasztalataiból merítve, így könnyebben tudatosulnak a szerkezetek közötti különbségek.
---
Ezzel az esszével remélem, sikerült átfogó és hasznos képet adni a passzív és aktív szerkezetek világáról, amely nemcsak a tanulásban, hanem a mindennapi kommunikációban is jól alkalmazható tudás.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés