Bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok használata az angol nyelvben
Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 15.01.2026 time_at 20:44
Feladat típusa: Fogalmazás
Hozzáadva: 15.01.2026 time_at 20:28

Összefoglaló:
A bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok pontosítják, árnyalják a mondanivalót; angolban fontos a vesszőzés és a megfelelő névmás használata.
Bevezetés
Az angol nyelvben, akárcsak a magyarban, számtalan olyan lehetőség kínálkozik, amelynek segítségével a mondanivalónkat árnyalni, kiegészíteni, pontosítani tudjuk. Ezek közé tartoznak a vonatkozói mellékmondatok, amelyek már az általános iskolai tananyag szerves részét képezik, de a középiskolás tanulmányok során válik igazán világossá, milyen jelentős szerepük van a koherens és választékos fogalmazásban. A vonatkozói mellékmondatok egyik különösen érdekes típusa a bővítő értelmű, más néven non-defining mellékmondat. Ezek nem csupán információt szolgáltatnak, hanem segítenek a szövegek világosabb tagolásában, az olvasói figyelem irányításában, miközben stílusukban is jelentős árnyalatokat képesek bevinni a mondanivalóba. Mégis, diákok körében gyakran tapasztalható, hogy a meghatározó (defining) és a bővítő (non-defining) vonatkozói mellékmondatok közötti különbségek és szabályok nehezen válnak egyértelművé. Az alábbiakban részletesen bemutatom, hogyan épülnek fel ezek a mellékmondatok, milyen szabályaik vannak, milyen hibákat érdemes elkerülni, és mindezt konkrét példákon, irodalmi és kulturális utalásokon keresztül világítom meg.A bővítő értelmű mellékmondatok alapvető jellemzői
A bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok elsődleges sajátossága, hogy a bennük foglalt információ nem elengedhetetlen a főmondathoz. Vagyis olyan plusz kiegészítéseket tesznek hozzá, amelyet akár el is hagyhatnánk anélkül, hogy a főmondat lényege sérülne. Például: „József Attila, aki 1905-ben született, a magyar költészet egyik meghatározó alakja.” Ha a közbeékelt mellékmondatot („aki 1905-ben született”) elhagyjuk, mondatunk továbbra is teljes értelmű marad. Ezért elengedhetetlen, hogy ezeket a mellékmondatokat vesszőkkel válasszuk el a főmondattól, hiszen már az írásjel is jelzi: csak kiegészítő információról van szó. Ugyancsak fontos tudni, hogy ezek a mellékmondatok a kiegészítendő főnév, legtöbbször egy tulajdonnév után csatlakoznak, és mindig tartalmaznak vonatkozó névmást. Ezek nélkül a mondat nemcsak helytelen lenne, de a mondanivaló szerkezete is megbomlana.A Magyarországon elterjedt tankönyvek, például a középiskolákban gyakran használt „Solutions” vagy „Project” sorozatok egyaránt hangsúlyozzák, mennyire fontos a bővítő értelmű mellékmondat helyes felismerése. Vizsgafeladatokban rendszeresen előfordul, hogy a tanulóknak éppen azt kell eldönteniük, szükséges-e a vessző, illetve elhagyható-e a mellékmondat tartalma anélkül, hogy a főmondat jelentése csorbulna.
Vonatkozó névmások a bővítő értelmű mellékmondatokban
Az angol bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatokban sokféle vonatkozó névmással találkozhatunk. Az élőlényekre vonatkozóan a „who” és „whom” az elsődlegesen használatosak, míg a „whose” birtokos eset kifejezésére szolgál: „My brother, who lives in Debrecen, is a doctor.” vagy „Sándor Petőfi, whose poems are still popular, was a significant figure of Hungarian literature”.A „which” névmást használjuk tárgyakra, élettelen dolgokra, vagy akár egész mondatokra utalva. Például: „A magyar szalámi, which is famous all over the world, is a treasured delicacy.” Birtokos esetben élettelen dolgoknál szintén a „whose” vagy formálisabb szövegekben az „of which” szerkezet jelenhet meg: „Budapest, the bridges of which are well known, is a beautiful city.”
Egy lényeges eltérés, amelyet külön ki kell emelni, hogy a „that” névmás ezekben a mellékmondatokban soha nem kerülhet alkalmazásra. Tehát, míg egy meghatározó vonatkozói mellékmondatban gyakran találkozunk azzal, hogy „that” áll a mellékmondat élén, itt ezt kerülnünk kell: „Ady Endre, that was a famous poet…” helytelen, helyesen: „Ady Endre, who was a famous poet…”.
Az említett tanári példák mellett érdemes magyar szépirodalmakban is felismerni a bővítő értelmű mellékmondatok magyar megfelelőit. Kosztolányi Dezső például gyakran használ ilyen szerkezeteket, hogy alakjait még érzékletesebben mutassa be, árnyalja, például „Nero, aki a lírai költészet szerelmese volt, perverz uralkodóként vált hírhedtté”.
Bővítő mellékmondatok szerkezete és használata elöljárószóval
Bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok esetében gyakran találkozunk elöljárószó + vonatkozó névmás szerkezetével is. Amikor személyekre utalunk, a „with whom”, „to whom”, míg tárgyakra, helyekre a „for which”, „in which”, „about which” típusú szerkezetek használata korrekt. Például: „Bartók Béla, with whom Kodály Zoltán worked closely, revolutionized Hungarian music.” vagy „The opera house, in which we saw many performances, stands in the heart of Budapest.”Habár a formálisabb angol szövegekben az elöljárószó a névmás elé kerül („with whom”), a beszélt nyelv hajlamos arra, hogy az elöljárószót a mellékmondat végére helyezze, főleg ha a „whom” helyett „who”-t használnak. Ilyenkor is tartsuk észben: bővítő mellékmondatokban a névmást sose hagyjuk el! A helyes mondatrend kialakítására a magyar nyelvtanulók számára különösen figyelmet kell fordítaniuk, mivel a magyar szerkezet ettől eltér. Gyakorlásképpen érdemes összetett visszaemlékezős, leíró szövegeket írni, amelyekben egy karakter vagy hely részletes bemutatásánál természetesen illeszthetünk be bővítő értelmű mellékmondatokat.
A bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok létjogosultsága és stilisztikai szerepe
Nem véletlen, hogy az irodalmi művek, újságcikkek, tudományos értekezések, sőt a mindennapi kommunikáció során is gyakran találkozunk bővítő értelmű mellékmondatokkal. Ezeknek a szerkezeteknek egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy a háttér- vagy kiegészítő információt világosan beemelje az írott vagy szóbeli szövegbe, anélkül, hogy a fő mondandót zavarná. Gondoljunk például Mikszáth Kálmán legendás műveire, ahol gyakran árnyalja szereplőit vagy helyszíneit hasonló mellékmondatokkal.A bővítő mellékmondatok javítják a mondatritmust, gördülékennyé és elegánssá teszik az angol nyelvű szöveget. A tanulmányi versenyeken különösen figyelnek arra, hogy a diákok képesek-e ilyen mondatszerkezeteket alkalmazni, hiszen ezek a választékosság jelei. Ugyanakkor nem mindegy, hogy formális vagy informális szöveghelyzetben használunk-e ilyen szerkezeteket. Dolgozatokban, esszékben, hivatalos levélben mindig tartsuk be a szabályokat (vesszők, névmás használat), míg baráti, hétköznapi társalgásban valamivel megengedőbbek lehetünk – ám a nyelvtani pontosság itt is fontos. Népszerű hibák közé tartozik a „that” helytelen használata, vagy a vesszők elhagyása, melyek mindkettője pontlevonáshoz vezethet érettségin vagy nyelvvizsgán.
Gyakorlati tippek a bővítő értelmű vonatkozói mellékmondatok helyes használatához
A bővítő mellékmondatok felismerése és alkalmazása többszörös előnyt jelent, ha valaki angolul ír vagy beszél, különösen vizsgahelyzetben. Először is döntsük el: ha a mellékmondat információja nélkül a főmondat érthető és teljes, akkor bővítő szerkezetről van szó, tehát használjunk vesszőt és sose hagyjuk el a vonatkozó névmást! Érdemes mondatonként végiggondolni, hogy melyik főnévi csoportot akarjuk bővíteni, majd annak megfelelő vonatkozó névmást keresni. Külön figyeljünk a birtokos szerkezetre, ahol mindig „whose” vagy „of which” a helyes.A meghatározó és a bővítő szerkezet gyakran összekeveredik még haladó szinten is. Praktikus, ha mondatokat mutatunk be mindkét változatban, például: - Meghatározó: „The woman who gave me a book is my teacher.” - Bővítő: „Mrs Kovács, who gave me a book, is my teacher.” Jól látszik, hogy bővítő értelmű mellékmondat kizárólag már egyértelműen azonosítható főnévhez – sokszor tulajdonnévhez – tagolható.
Tanulás során bevált módszer, ha saját mondatokat szerkesztünk, majd átalakítjuk őket bővítővé vagy meghatározóvá. Megéri például híres magyar történelmi személyiségekkel, helyszínekkel gyakorolni: „Széchenyi István, whose contributions are still celebrated, is called the ‘Greatest Hungarian’.”
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés