A nagy földrajzi felfedezések kora és hatásai a világra

Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: ma time_at 11:56

Feladat típusa: Történelem esszé

Hozzáadva: tegnap time_at 5:51

A nagy földrajzi felfedezések és következményeik

I. Bevezetés

II. A felfedezések előzményei és motivációi

Európa uralkodói, különösen a portugál és spanyol házakban, ráébredtek, hogy ha új – lehetőség szerint tengeri – utat találnak e kincsek lelőhelyeihez, akkor egyrészt meggazdagodhatnak, másrészt növelhetik hatalmukat. A korabeli forrásokban gyakorta fellelhető a conquistadorok gazdagság utáni vágyának, de legalább ennyire fontos motiváció volt az új földrészeken élők keresztény hitre térítése. Bár e missziós szándékot a hittérítő szerzetesek – például a jezsuiták – személye is megtestesíti, a háttérben mégis erős politikai-kereskedelmi célok bújtak meg.

A tudományos-technikai előrelépések sem elhanyagolhatók. A magyar tanulók történelmi atlaszokban láthatják, miként bukkant fel újra Ptolemaiosz műve, s hogyan fejlődött a kartográfia – Toscanelli térképén még csupán sejtetette India közelségét a nyugati irányba. Összességében tehát egyaránt dolgoztak a háttérben gazdasági, technológiai, politikai és vallási ösztönzők.

III. Technikai és tudományos újítások

A navigációs eszközök fejlődése szintén elengedhetetlen volt. A mágneses iránytű, az asztrolábium vagy később a szextáns lehetővé tette, hogy a hajósok tenger közepén is képesek legyenek meghatározni helyzetüket. Ezek használatát az arab világból vették át, ám a felfedezések korában ezek már mindennapossá váltak. A korszak legendás térképei – akár a magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben is találhatók ilyenek – félig valós, félig mitikus helyeket örökítettek meg, jelezve, hogy az emberi fantázia és a tudomány útjai gyakran összekapcsolódtak.

IV. A főbb felfedezések és híres expedíciók

Spanyolország sem akart lemaradni: Kolumbusz Kristóf – ahogyan tankönyveink gyakran említik, Genovából származott, de spanyol zászló alatt indult útnak – 1492-ben érte el a Karib-térséget, bár azt hitte, Indiába jutott. Felfedezései után sorban érkeztek más hajósok: Magellán az első Föld körüli úttal keltett szenzációt (bár maga útközben meghalt), míg Cortez és Pizarro a közép- és dél-amerikai ősi államokat – az aztékok és inka birodalmak – meghódításával örökre megváltoztatták Amerika arculatát és demográfiáját.

A magyar tananyag kiemeli: a portugál és spanyol kezdeti monopóliumát hamarosan követték a holland, francia és angol gyarmatosítók, akik később eljutottak Észak-Amerikáig, Indiáig, Afrikáig, sőt, Ausztráliáig. Az új területeken sokféle társadalmi berendezkedés létezett: míg néhol fejlett mezőgazdasággal és városokkal találkoztak a hódítók (pl. aztékok), addig máshol – például a karibi szigetvilágon – népesedési katasztrófát hoztak a behurcolt betegségek és a gyarmatosítás.

V. A felfedezések következményei – gazdasági, társadalmi, kulturális

A gyarmatokon termelt új áruk – kukorica, burgonya, paradicsom, dohány, kakaó, cukornád – beépültek a mindennapi európai étrendbe és mezőgazdasági termelésbe. Ezt a folyamatot, a tanárok gyakran „kolumbiai cserének” neveztetik. A magyarországi gazdaságot közvetve ugyan, de hosszú távon erősen befolyásolták ezek a változások: gondoljunk csak rá, hogy a burgonya és a kukorica ma is meghatározó elemei a hazai gasztronómiának, sőt, a 18. századtól alapvető táplálékká váltak a parasztság körében.

Politikai téren a felfedezések korszakában bontakozott ki igazán a gyarmatosítás: a spanyol és portugál birodalom mellett hamarosan bekapcsolódtak a holland, angol és francia királyságok. A gyarmatok feletti versengés több háborúhoz is vezetett, melyek közül számos – például a hétéves háború – Európa szerte ismert. A világpolitikai erőviszonyok átrendeződtek: a tengeri hatalmak jelentősége megnőtt, míg a földközi-tengeri birodalmak (oszmán, velencei) háttérbe szorultak.

Az őslakos népek számára a felfedezések katasztrófát jelentettek: az amerikai kontinens népessége egyes becslések szerint 90%-kal is csökkent – főképp olyan betegségek miatt, mint a himlő vagy a kanyaró, amelyek ellen immunitásuk nem volt. A behurcolt járványok mellett a kényszermunka és a kizsákmányoló gyarmati rendszer is pusztította az őslakosságot. Mindemellett azonban kulturális keveredés is zajlott: új nyelvek, vallások és szokások jelentek meg – gondoljunk például a latin-amerikai országok többnyelvűségére, vagy a magyarországi fűszer- és növényhasználat átalakulására.

A tudományos előrelépés szintén hatalmas volt. A világ gömbölyűségének bizonyítása (Magellán útja), új földrajzi, természettudományos, etnográfiai és botanikai tudás született. Ezek olyan katalizátorai lettek a további ismeretek megszerzésének, amelyek elvezettek a felvilágosodáshoz, ipari forradalomhoz, s egy globális tudományos szemlélet kialakulásához.

VI. Összegzés

Ugyanakkor a korszak öröksége nem csupán negatív: a nyitottság, kíváncsiság, az emberek közötti kapcsolatok és a tudásvágy világszintű fejlődést eredményezett. Ma már nehéz lenne elképzelni világunkat – vagy akár egy magyar iskolai tanórát – úgy, hogy ne támaszkodnánk e korszak felfedezéseire és tanulságaira. Ugyanakkor fontos, hogy kritikus szemmel nézzünk a múltra: a siker mögött mindig ott állnak veszteségek is, amelyeket nem szabad elfelejtenünk. Örök tanulság, hogy a fejlődés felelősséggel párosul, és közös múltunk megértése nélkül a jelen világát sem tudjuk helyesen értelmezni.