Grafikon készítése Excelben: részletes, iskolai útmutató

Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 21.01.2026 time_at 15:33

Feladat típusa: Referátum

Hozzáadva: 18.01.2026 time_at 6:35

Összefoglaló:

Tanuld meg lépésről lépésre a Grafikon készítése Excelben alapjait: adatelőkészítést, diagramtípusok választását és olvasható formázást középiskolai példákkal.

Grafikont készítés EXCEL segítségével – Részletes útmutató és jó gyakorlatok

Bevezetés

A XXI. században az adatok kezelése és azok – elsősorban vizuális – értelmezése olyan alapkészségé vált, amely egyaránt elvárt az iskolai, a felsőoktatási, valamint a munkahelyi környezetben. Akár egy középiskolai fizika óra méréseiről, akár a Nemzeti Alaptanterv szerint elkészítendő statisztikai feladatról, akár egy mérnöki jelentés vagy gazdasági elemzés elkészítéséről beszélünk, a tiszta és jól értelmezhető adatreprezentáció a siker kulcsa. Erre a célra a Microsoft Excel mind a magyar iskolákban, mind a vállalati szférában évtizedek óta az egyik leggyakrabban használt eszköz. Az alábbi dolgozat célja, hogy a grafikonkészítés folyamatát lépésről lépésre bemutassa, figyelembe véve a hazai oktatási rendszer sajátosságait, magyar példákat és kulturális kontextusokat alkalmazva.

I. Az előkészületektől a tervezésig: hogyan kezdjük?

1. Adatok előkészítése

Az adatmegjelenítés minősége nagyban függ attól, mennyire átgondolt a forrásadatok felépítése. A magyar iskolákban – matematika, fizika, földrajz, vagy akár történelem órákon – gyakran előfordul, hogy adathalmazokat kell összeállítani, amelyekből később grafikonokat szerkesztünk. Első lépésként az oszlopoknak és soroknak beszédes, magyar nyelvű elnevezést kell adni (például „Hónap”, „Népesedési átlag”, „Eladott almák száma”, „GDP milliárd forintban”). A fejlécek a grafikon tengelyeinek feliratai lesznek, így azok érthetősége különösen lényeges.

Az üres cellák – amelyek a magyar diákmunkákban sokszor előfordulnak, akár mérési hibából, akár adatgyűjtési hiányosságból – zavart okozhatnak: például vonaldiagram esetén a hiányzó értékek megszakítják a görbét, míg oszlopdiagramon egy-egy oszlop nem fog megjelenni. Az adattípusok helyessége is fontos: Excel nem tud számítani, ha egy érték idézőjellel („-”) vagy szóként jelenik meg ott, ahová valójában számot vár (például „harminc” helyett 30). A dátumok magyar formátuma (éééé.hh.nn.) is befolyásolja a helyes ábrázolást, hiszen így időtengelyt lehet képezni.

2. Adattábla strukturálása

A felhasználói tapasztalatok – akár a Számítástechnika érettségin, akár egyetemi beadandókban – egyöntetűen azt mutatják: az átalakított táblázatok (amelyet Excelben Ctrl+T gyorsbillentyűvel lehet létrehozni) jóval könnyebben frissíthetőek és bővithetőek. A táblázat elnevezése („Eladások2023” vagy „KutatásiAdatok”) is abban segít, hogy akár összetett képletekben, akár többféle forrás összekapcsolásakor egyszerűbben hivatkozzunk rájuk.

3. A cél meghatározása

A vizualizáció tervezésének első kérdése: milyen típusú kérdést akarunk megválaszolni? Szeretnénk megmutatni egy trendet (például, hogyan nőtt a magyarországi internetpenetráció 2005–2020 között), arányokat (mondjuk a magyarországi energiamix összetételét 2022-ben), vagy kapcsolatokat (pl. GDP és átlagos várható élettartam országonként)? E cél alapján választjuk ki a megfelelő diagramtípust. Az oszlop- és sávdiagramok kiválóak összehasonlításra (iskolai versenyeredmények, megyénkénti eredmények), a vonaldiagram az időben változó trendek (pl. átlaghőmérséklet változása), a kördiagram arányok (pl. lakosság megoszlása megyék szerint), a szórásdiagram pedig összetettebb kapcsolatok (pl. korreláció lakossági jövedelem és várható élettartam közt) ábrázolására alkalmas.

II. Grafikon létrehozása: gyakorlati alapok

1. Gyorsparancsok és eszközök

Az Excel magyar nyelvű menürendszere mára szinte minden középiskolai számítástechnika-teremben ismerős. Az ALT+F1 billentyű azonnal létrehoz egy beágyazott oszlopdiagramot, míg az F11 külön „diagramlapot” készít, ami akár érettségi beadandóban is hasznos, ha csak a grafikont akarjuk kinyomtatni. Az „Beszúrás” fül „Ajánlott diagramok” része rögvest felkínál néhány automatikusan felismert, adatokra optimalizált grafikont.

2. Lépésenkénti folyamat

A leggyakoribb hiba, amelyet a diákok (és néha a tanárok) is elkövetnek, hogy nem teljes tartományt jelölnek ki (pl. lemarad a fejléc, vagy plusz üres oszlop kerül be). Ki kell jelölni az adatokat a fejlécekkel együtt, majd a „Beszúrás” fülön válasszuk ki a kívánt diagramtípust. Érdemes rögtön ellenőrizni, hogy helyesen értelmezte-e Excel a sorszámokat és oszlopokat (van lehetőség „Sorok/oszlopok váltása” opcióval cserélni).

3. Beágyazott vagy külön diagramlap?

Az elrendezés függ az alkalmazás céljától: dolgozatokhoz és beadandókhoz gyakran elegendő egy beágyazott grafikon a táblázat mellett. Iskolai prezentációhoz – ahol a projektor kivetíti csak a grafikont, vagy poszterbemutatóhoz – szerencsésebb külön diagramlap, ahol nem zavaróak a háttér-adatok. Nyomtatás előtt minden esetben ellenőrizzük, hogy megfelelő méretben, felbontásban, áttekinthetően jelenik-e meg minden vizuális elem.

III. Összetettebb esetek: több adatsor, dinamikus tartományok

1. Nem összefüggő tartományok

A magyarországi adatgyűjtés gyakorlata gyakran széttagolt: például egy megyei középiskola tanulói versenyeredményeinek ábrázolásánál több, „nem egymás melletti” oszlop is grafikonra kívánkozik. Ilyenkor helyes, ha a „Diagram adatainak kijelölése” menüpontban kézzel adjuk hozzá az új sorozatokat (pl. 2019-es és 2023-as eredmények), és ügyelünk, hogy azok adattartománya – soronként, oszloponként – összhangban legyen.

2. Kijelölési trükkök

A „Ctrl” billentyű nyomvatartásával lehet több, nem szomszédos tartományt kijelölni, de ez sokszor hibákhoz, figyelmetlen kiválasztáshoz vezet (különösen, ha üres cellák vannak közte). Ezért is érdemes a „Szerkesztés -> Adatok kijelölése” ablakot használni. Ott minden sorozathoz nevet, adattartományt, X tengely-címkét meg lehet adni. Ha az adatsorok nem egyforma hosszúak, a grafikonon megjelenő adatok értelmezhetetlenné válhatnak, ezért ilyenkor legjobb a hiányzó pontokat nullákkal vagy „#N/A”-val jelölni.

3. Dinamikusan bővülő tartományok

A modern magyar oktatásban (például digitális kompetenciákat fejlesztő pályázatokban) egyre gyakrabban kérik a dinamikusan frissülő diagramokat: ehhez nevezett tartományokat használhatunk, amelyek képletekkel (OFFSET, INDEX+MATCH) bővülnek automatikusan az új sor beírásakor.

IV. Diagramtípusok és azok igaz magyar alkalmazási területei

1. Oszlop- és sávdiagramok

Például a PISA-eredmények vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok összehasonlítására tökéletesek. Érdemes klaszterezett típust választani, ha több év vagy intézmény adatait szeretnénk egymás mellett látni. Halmozott diagram akkor hasznos, ha részösszetevőket szeretnénk kiemelni – például egy magyarországi mezőgazdasági termésszerkezet elemzésénél.

2. Vonal- és területdiagramok

A hőmérséklet, népesség vagy munkanélküliség időbeli változásának ábrázolására a vonaldiagram a leginformatívabb. A területdiagram – különösen halmozott formában – jól mutatja az összetevők összhatásából kialakuló trendeket (például energiafajták arányának változása az össztermelésben).

3. Kör- és gyűrűdiagramok

Kördiagramot legfeljebb öt-hat részre érdemes bontani (például magyarországi lakosság vallási megoszlása). Gyűrűdiagram egy szervezet költségvetési szerkezetét is átláthatóbbá teszi (például egy iskola fejlesztési pályázatainak megoszlása forrás típus szerint).

4. Szórás- és buborékdiagram

Matematika vagy fizika gyakorlati mérési feladatokhoz ideális: például a „test tömege” és „idő alatt lefutott távolság” kapcsolatát. A trendvonal funkció (lineáris, polinomiális, logaritmikus) kiemelten fontos, ha összefüggést keresünk – ilyen feladat tipikus a középiskolai kutatási projektekben.

5. Kombinált, radar, felületi diagramok

Különösen hasznosak, ha eltérő mértékegységeket (például csapadékmennyiség és átlaghőmérséklet) egyszerre szeretnénk megjeleníteni. A radar diagram a kompetenciaalapú értékelésben is használatos (pl. tanulmányi versenyeken).

V. Formázás, kiemelések és olvashatóság

A magyarországi érettségi dolgozatok bírálati szempontjai között is kiemelt hangsúlyt kap a grafikon olvashatósága. Mindig szerepeljen érthető cím, a tengelyek egyértelműen legyenek feliratozva („Év”, „Forint”, „Arány %”). A Kontraszt fontos a színek kiválasztásánál (részben a színtévesztő diákokra is figyelemmel kell lennünk). Ügyeljünk rá, hogy a vizuális elemek ne nyomják el az adatok jelentőségét – az adatelemek hierarchiája (vastagabb fővonalak, hangsúlyos színek, kiemelt adatsor) támogatja a tartalmi mondanivalót.

A sablonok (például céges vagy iskolai egységes színvilág) gyorsítják a későbbi munkát: exportálhatók, és más munkahelyeken, iskolákban is alkalmazhatók. A rácsvonalakat csak akkor jelenítsük meg, ha valóban szükség van rájuk az értelmezéshez.

VI. Haladó megoldások – interaktivitás, automatizálás

A PivotChart lehetővé teszi, hogy nagyobb adattáblákat is gyorsan szűrjünk, csoportosítsunk (például egy országos iskolahálózat adatai között böngésszünk). Slicereket, idővonalat csatolva dinamikus nézeteket, interaktív redőnyös megjelenítést hozhatunk létre. Dinamikus tartományokat azon túl, hogy képlettel frissülnek, Excel-tábla használatával (Ctrl+T) is elérhetünk. Haladó szinten a VBA (Visual Basic for Applications) makrókkal automatizálhatók a rutinműveletek: pl. egy gombnyomásra hozhatunk létre grafikont a kijelölt tartományból, vagy több, különböző nézetű diagramot generálhatunk egyszerre. Makrók használatánál ügyeljünk a dokumentum biztonságára (az iskolai hálózati rendszerek gyakran tiltják a makrók automatikus futtatását).

VII. Nyomtatás, exportálás, prezentáció

A kész grafikont egyszerűen elmenthetjük képként (jobb klikk → „Mentés képként”), amelyet beilleszthetünk PowerPoint vagy Google Diák prezentációba is. Ha publikálásra, beadandóra kell, PDF-ként is exportálható, ilyenkor figyeljünk a helyes méretarányra és oldalméretre. Prezentáció készítésekor a vektorgrafikus fájlok előnyösek, mert megtartják minőségüket nagyításkor is. Nyomtatás előtt ellenőrizzük a színek eloszlását, és hogy a grafikon minden címkéje olvasható-e marad.

VIII. Hibakeresés és tipikus problémák

A magyar diákok gyakran találkoznak azzal, hogy a grafikon „üres” lesz: ennek legtöbbször nullával vagy üres cellákkal kitöltött adatsor az oka. Rossz tengelyformátum esetén (pl. a dátumokat szövegként kezeli az Excel) a trendvonalak hibásan jelennek meg. Nagy adatmennyiség esetén (pl. egy KSH táblázat teljes évközi lebontásban) az Excel lelassulhat, ilyenkor célszerű a forrásadatokat szűrni, egyszerűsíteni.

IX. Jó gyakorlatok és magyaros dizájnelvek

Mindig a mondanivaló legyen fókuszban: az adatok, ne a dekoráció szóljanak! Minimalizmus: csak a szükséges elemek maradjanak fenn. A metrikák, skálák legyenek egységesek – például azonos diagramokon ugyanazokat az egységeket, léptékeket kell használni. Betűméret, színpaletta legyen olvasható, a színek legyenek akadálymentesek (pl. piros helyett narancssárga és kék vagy lila kombinációk).

X. Gyakorlati feladatok tanórákra és otthoni tanulásra

1. Alapfeladat: Hozz létre oszlopdiagramot a havi zsebpénz változásáról, adj címet („Havi zsebpénz 2023-ban”), tüntesd fel az adatsorokat és a tengelyeket magyarul. 2. Középhaladó: Készíts Excel-táblát, amely automatikusan frissíti a grafikont, ha új havi adatot adsz hozzá (dinamikus tartomány). 3. Haladó: Készíts PivotChartot egy diákkörök létszámadatai alapján, és slicerrel lehetővé teszed a szűrést évfolyamonként. 4. Önellenőrző pontok: Minden feladat után ellenőrizd: helyes-e az adattáblázat szerkezete, választottál-e megfelelő grafikontípust, egyértelműek-e a címek, jól láthatók-e a feliratok és a jelmagyarázat.

Záró rész

A hatékony vizuális adatmegjelenítés tervezéssel, helyes adatszerkezettel, átgondolt diagramtípus-választással és esztétikus, jól olvasható formázással kezdődik. Az Excel lehetőséget ad nemcsak az alapdiagramokra, hanem a dinamikus, interaktív megoldások létrehozására is – ezt iskolai, felsőoktatási és céges környezetben egyaránt érdemes kihasználni. A tanulás folyamán bátran kísérletezzünk újabb funkciókkal, használjunk gyakorlófeladatokat, konzultáljunk tanárokkal, és tekintsük meg a [SuliBuli](https://sulinet.hu/hu/) vagy [Tudásbázis](https://tudasbazis.sulinet.hu/) aktuális Excel anyagait, illetve magyar Excel-videók sorát a YouTube-on.

Mellékletekhez javasolt: képernyőképek a kész grafikonokról, lépésenkénti leírások, gyakorló adatfájlok. Jó grafikonkészítést, kreativitást, és informatív megoldásokat kívánok mindenkinek!

---

Appendix (opcionális): - Gyorsbillentyűk: ALT+F1 – beágyazott diagram, F11 – külön diagramlap, Ctrl+T – táblázatosítás - VBA példa: ```vba Sub AutomatikusDiagram() Charts.Add ActiveChart.SetSourceData Source:=Selection ActiveChart.ChartType = xlColumnClustered End Sub ``` - Ellenőrző lista: címek, helyes tengelyek, értékfeliratok, olvashatóság, nyomtathatóság ellenőrzése.

Példakérdések

A válaszokat a tanárunk készítette

Hogyan készíthetek grafikont Excelben iskolai házi feladathoz?

Válaszd ki a teljes adatokat fejléccel együtt, majd a "Beszúrás" fülön válaszd ki a kívánt diagramtípust. Ellenőrizd, hogy a grafikon helyesen ábrázolja az adatokat.

Milyen lépésekből áll a grafikon készítése Excelben?

Először strukturáld az adatokat, adj érthető fejléceket, majd jelöld ki az adatokat és válaszd a "Beszúrás" menüpontban a megfelelő diagramtípust.

Mire figyeljek Excel grafikon készítése közben középiskolában?

Ügyelj az adatok helyességére, üres cellák kezelésére és a tengelyek érthető megnevezésére. Ezek biztosítják a pontos és jól értelmezhető grafikont.

Mi a különbség a beágyazott és külön diagramlap Excel grafikon készítésénél?

Beágyazott grafikon az adat mellett jelenik meg, míg a külön diagramlap önállóan, teljes oldalon ábrázolja a grafikont, ami prezentációnál vagy nyomtatásnál előnyös.

Milyen grafikon típusokat ajánlott használni Excelben iskolai statisztikákhoz?

Oszlop- és sávdiagramok alkalmasak összehasonlításra, vonaldiagram trendek megjelenítésére, kördiagram arányok bemutatására, szórásdiagram pedig kapcsolatok ábrázolására.

Írd meg helyettem a referátumot

Tagi:#informatika #excelgrafikon #utmutato