Hume és Kant: két alapmodell a modern filozófiai etikában

Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 22.01.2026 time_at 10:49

Feladat típusa: Fogalmazás

Hozzáadva: 19.01.2026 time_at 12:31

Összefoglaló:

Ismerd meg Hume és Kant modern filozófiai etikáját, és értsd meg a két alapmodell fő gondolatait a középiskolai tanulmányaidhoz.

Hume és Kant – A modern filozófia modelljei

I. Bevezetés

A modern filozófia egyik legjelentősebb öröksége az etikában és a gyakorlati filozófiában keresendő. Különösen az erkölcs és a cselekvés természetének kérdései maradnak mindmáig központi témák, amelyek megvitatása nélkülözhetetlen minden gondolkodó ember számára. A XVIII. században két kiváló gondolkodó – David Hume és Immanuel Kant – egymástól nagyon eltérő, mégis mindmáig meghatározó válaszokat adtak ezekre a kérdésekre. Filozófiájuk nem csak saját korukban kavart vitákat, de alapjaiban formálta át a modern európai gondolkodás erkölcsi modelljeit.

Az esszé célja annak feltárása, miként járult hozzá Hume és Kant az erkölcsi és gyakorlati filozófia fejlődéséhez, s miért váltak a modern filozófia két alapmodelljévé. Bemutatom a két gondolkodó főbb nézeteit és azok kulturális jelentőségét, összevetem módszereiket, feltárom vitáik pontjait és közös ellenfeleiket is – mindenekelőtt a racionális intuicionista irányzatot. Arra is keresem a választ, miképp visszhangoznak ezek a viták a mai magyar társadalomban és oktatásban, ahol a felelősség, a lelkiismeret és a jogkövetés kérdései továbbra is aktuálisak.

II. Hume filozófiája: az érzések és szubjektivitás

Hume helye a modern filozófiában

David Hume (1711–1776) a brit empirizmus meghatározó alakja volt, gondolkodására jelentősen hatott John Locke tapasztalati elmélete és George Berkeley szubjektív idealizmusa. Hume számára az emberi megismerés alapja a tapasztalat: minden tudásunk, így erkölcsi ismereteink is, az érzékelésből és az élményekből fakadnak. Amikor Hume az erkölcs alapjait vizsgálja, elutasítja azt a nézetet, hogy az erkölcsi törvények racionális következtetésekből vagy örök isteni parancsokból származnának. Ehelyett úgy véli, az erkölcs lényege az érzelmi válaszreakciónkból ered, vagyis az emberi természetből fakad.

Gyakorlati filozófiájának fő elemei

Hume úttörő gondolata – amely magyar filozófiai irodalomban főként Rónay György és a XX. századi magyar értelmiségiek írásain keresztül is ismertté vált – az úgynevezett „erkölcsi érzékenység” (moral sense) tanítása. Szerinte nem az ész mondja meg, hogy mi a jó vagy rossz, hanem belső érzéseink: öröm, együttérzés, undor, lelkiismeret. Ezek az érzelmek keltenek bennünk morális ítéleteket. Híres példája, amikor azt írja: ha látunk egy kegyetlen vagy önzetlen cselekedetet, először érzünk valamit (undort, elismerést), s csak utána formálunk ítéletet róla. Ebből következik, hogy az erkölcsi indíték elsősorban emocionális természetű.

Fontos mozzanat Hume-nál a tények és értékek világos megkülönböztetése, amit tankönyveinkben gyakran úgy fogalmaznak meg: „Az ‘ami van’ nem alapozza meg az ‘aminek lennie kell’”-t (Hume-különbség). Ez azt jelenti, hogy semmiféle leíró állításból nem vezethető le közvetlenül egy értékelő, normatív ítélet.

Hume hatása a szubjektivista metaetikára

Hume szubjektivizmusa a későbbi századok etikai gondolkodásában is visszaköszön, akár Apor Vilmos prelegációiban vagy Lukács György marxista etikájában is érezni lehet egy bizonyos pszichológiai alapú, nem pusztán racionális etika felé hajlást. Az, hogy ma is gyakran vitatott kérdés, vajon az erkölcs szilárd alapokon nyugszik-e vagy az érzelmek felszínes változásai irányítják, részben Hume öröksége. Kortárs etikai irányzatok, mint az emotivizmus, részben az ő gondolataira épülnek.

Hume és a racionális intuicionizmus kritikája

Hume élesen szembeszállt a racionális intuicionisták – például Samuel Clarke – nézeteivel, akik szerint az ész közvetlenül felismeri az erkölcsi igazságokat. Hume-nál az észnek legfeljebb a következmények kalkulálásában van szerepe, ám azt, hogy mit érdemes tenni, végső soron az érzések és a vágyak döntik el. Az őszinte emberség, az együttérzés, vagy a közösség iránti érzések visznek bennünket a helyes cselekedetek felé – nem absztrakt, matematikai érvek.

III. Kant filozófiája: az ész és az objektív erkölcsi törvény

Kant filozófiai háttere és jelentősége

Kant (1724–1804) a német felvilágosodás legnagyobb hatású filozófusa volt. Filozófiája, különösen a „Kritika” művei, paradigmaváltást hoztak az európai gondolkodásba. Erkölcsfilozófiájának középpontjában az áll, hogy létezik egy mindenkire érvényes, az ész által felfogható erkölcsi törvény.

A gyakorlati ész kritikája

Kant fő művében, az „A gyakorlati ész kritikájában” azt állítja, hogy az emberi viselkedést nem az érzelmek vagy a vágyak, hanem az ész képes igazán igazgatni. Hírhedt tanítása, a kategorikus imperatívusz, olyan erkölcsi parancs, amely minden ésszerű lény számára kötelesség-szerűen érvényes. Ez így hangzik leegyszerűsítve: „Csak úgy cselekedj, hogy a cselekedeted elve egyetemes törvénnyé válhasson!” Eszerint amikor például egy magyar diák lopáson gondolkodik, nem az a kérdés, hogy akar-e lopni, hanem hogy elfogadható-e, ha mindenki lop. Ha nem, akkor a cselekedet erkölcsileg helytelen.

Objektivizmus az erkölcsi filozófiában

Kant modelljében az erkölcs objektív, azaz független az egyéni érzelmektől. Nem azért rossz a hazugság, mert valaki elítéli, hanem mert az ész törvénye szerint ellentmond a mindenkori igazságosságnak. Ez magyarázza, hogy Kant etikája ma is erős vonzerőt jelent azok számára, akik a jog, a szabályok betartását, vagy a társadalmi rend alapjait akarják megérteni. A magyar közgondolkodásban, jogászképzésben is rendszeresen hivatkoznak Kant formuláira, például amikor a jogegyenlőséget, tisztességességet, elvek szerinti igazgatást hangsúlyozzák.

Kant és Hume kritikája

Kant nem tagadta teljesen Hume eredményeit, sőt, ahogy híresen írja, „Hume ébresztett fel dogmatikus álmából”. Mégis, Hume érzelem-alapú etikáját elégtelennek tartotta. Szerinte nem várhatjuk, hogy az emberek mindig érzéseik szerint helyesen cselekedjenek – szükség van egy általános, ésszerű elvre. Ugyanakkor Kant is elutasította a racionális intuicionista nézetet, ám más okból: nála az erkölcsi törvény nem meglévő metafizikai igazság, hanem az ész autonómiájaként születik.

IV. A racionális intuicionizmus elutasítása

A racionális intuicionizmus fogalma

A racionális intuicionizmus – mely Samuel Clarke vagy Richard Price nevéhez köthető – abból indul ki, hogy erkölcsileg helyes cselekedeteket az ész által intuitívan felfogható törvények alapján ítélhetjük meg. Ezek az elvek, úgy tartották, a világ rendjéből, a dolgok „illendőségi viszonyaiból” következnek.

Az elmélet és a gyakorlati filozófia feladata

A 18. századi magyarországi protestáns és katolikus teológiában is felfedezhető volt a racionális intuicionizmus hatása: a debreceni Református Kollégium morálfilozófiai tananyaga vagy Pázmány Péter erkölcsi értekezései is tartalmaznak ilyen rezonanciákat. Ez az irányzat azonban egyre kevésbé tűnt alkalmasnak az egyre bonyolultabb erkölcsi kérdések megválaszolására, amelyekhez már nem „ős-törvények”, hanem a tapasztalat és az értelem újfajta vizsgálata vált szükségessé.

Hume és Kant közös ellenállása

Mind Hume, mind Kant határozottan elutasították, hogy elvont, racionális intuícióval ismernénk fel az etikai elveket. Hume részéről ez azért történt, mert szerinte az ész egyszerűen nem motivál cselekvésre – csak az érzések, indulatok képesek erre. Kant azért volt kritikus, mert szerinte az erkölcsi törvény az emberi ész önálló aktusa, nem előre adott igazság.

V. Hume és Kant hatása a modern gyakorlati filozófiára

A két filozófia irányzata és modellje

A mai metaetika két nagy táborát is Hume illetve Kant nyomán szokás elkülöníteni: a szubjektivisták (érzelmek, vágyak) és az objektivisták (ész, törvények) iskoláit. Például Tamás Gáspár Miklós vagy Széll Kálmán etikai írásaiban is felismerhető, hogy egy-egy iskola álláspontját részesítik előnyben, de sosem doktriner módon, inkább árnyaltan közelítik meg a valóságos erkölcsi dilemmahelyzeteket.

Metaetikai vonatkozások

A metaetika – amely az erkölcsi nyelv és fogalmak filozófiai vizsgálatával foglalkozik – ma is gyakran állítja Hume vagy Kant modelljét példának. A magyar egyetemeken (ELTE, Szegedi Tudományegyetem filozófiai tanszékén) sok vita folyik arról, hogy tudományos objektivitásra törekedhet-e az etika, vagy be kell-e ismerni a szubjektív indítékokat.

A gyakorlati filozófia jelenkori kérdései és kihívásai

Az, hogy egy döntés – például egy környezeti vagy szociális probléma – etikai megítélésében az érzelmek vagy a hideg objektivitás visz-e előbbre, napjainkig éppen úgy vita tárgya, mint Hume és Kant korában. Az egyéni lelkiismeret, a belső érzések felvállalása vagy a törvényekhez való ragaszkodás máig megosztja a magyar társadalmat.

Filozófiai viták és következtetések

Az általuk lefektetett különbségek nem egyszerűen szembeállíthatók, hiszen vannak élethelyzetek, amikor inkább Hume érzelmi kompasza segít, máskor pedig Kant szigorú, egyetemes szabályrendszere vezethet igazságosabb döntésekre. Érdemes látni, hogy a két modell egymás kritikájává is vált, s a magyar filozófiai hagyomány színpadán is állandóan visszatérnek ezek az ellentétek.

VI. Összegzés

A főbb gondolatok összefoglalása

Hume és Kant a modern gyakorlati filozófia két oszlopos alakja. Mindkettő elutasította, hogy pusztán az ész bármi konkrét erkölcsi tartalmat biztosíthatna nekünk – a racionális intuicionizmus végnapjaihoz érve új irányokat rajzoltak fel. Hume szubjektív, érzelem-alapú etikája és Kant objektív, ész-központú etikája máig érvényes alternatívákat jelentenek a morális gondolkodásban.

A modellek relevanciája

A magyar társadalom, oktatási rendszer, sőt, a mindennapi erkölcsi döntéshozatal is folyamatosan szembesül azzal a dilemmával, hogy vajon az érzés és meggyőződés, vagy az objektív szabályok szerint kell-e döntenünk egy-egy helyzetben. Ezért nem csupán történeti jelentőségük miatt érdemes tanulni Hume-t és Kantot, hanem mert gondolkodásunk alapmintáit jelentik ma is.

További kutatások és kérdések

Ma, amikor a mesterséges intelligencia vagy a közösségi igazságszolgáltatás új típusú etikai kihívások elé állít bennünket, különösen izgalmas kérdés: van-e egyáltalán egyensúly az érzelmek és az ész között? Új generációknak is saját feladatuk lesz, hogy a Hume-i és Kant-i hagyományhoz igazodva, de azt meghaladva válaszoljanak koruk kérdéseire.

VII. Mellékletek: Tippek és gondolatok

- Példák a hétköznapi életből: Mikor egy iskolai osztályközösségben az érzéseink alapján döntünk (szimpátia, empátia), az Hume mintáját követi. Ha viszont azért nem csalunk dolgozatnál, mert így mindenkinek igazságos esélyt adunk – Kant modelljénél járunk. - Árnyalatok kiemelése: Mindkét irányzat szélsőséges követése eredményezhet igazságtalanságokat: ha csak érzésre hallgatnánk, a törvények relativizálódhatnak; ha csak észre, eltűnhet az emberség hangja. - Metaforák: Hume erkölcsi „iránytű”-je érzelmi húrokat pendít meg, Kant filozófiája pedig egy belső „szabályalkotó gépezet”. - Összehasonlító táblázattal lehet szemléltetni: például Hume-nál az erkölcsi ítélet szubjektív és változó, Kantnál ezzel szemben objektív és állandó.

Végül: Hume és Kant nem csupán történelmi alakok, hanem mindennapi gondolkodásunkat alakító vezetők. Ha komolyan vesszük tanításaikat, jobban értjük nem csak a filozófiát, hanem az embert is.

Példakérdések

A válaszokat a tanárunk készítette

Mi Hume es Kant kulonbsege a modern filozofiai etikaban?

Hume az erzelmeket, Kant az eszt tartja az erkolcs alapjanak. Ez a kulonbseg meghatarozza a modern etikai gondolkodast.

Roviden osszefoglalva mi Hume es Kant szemleletenek lenyege?

Hume szerint az erkolcsi iteletek erzelmekbol erednek, Kant pedig univerzalis, esz altal felismerheto erkolcsi torvenyeket fogalmaz meg.

Milyen hatasa volt Hume es Kant elmeleteinek a magyar oktatasra?

Hume es Kant vitai ma is befolyasoljak a magyar tarsadalomban es oktatasban a felelosseg es a jogkovetes kerdeset.

Miben all a Hume-kulonbseg a modern filozofiai etikaban?

A Hume-kulonbseg szerint leiro allitasbol nem vezethetunk le normativ, ertekelo itelett; vagyis az 'ami van' nem alapozza meg az 'aminek lennie kell'-t.

Hogyan viszonyul Kant erkolcsfilozofiaja a racionalis intuicionizmushoz a modern etikaban?

Kant egyetert a racionalis intuicionizmussal abban, hogy az esz felismeri az erkolcsi igazsagot, mig Hume ezt elutasitja.

Írd meg helyettem a fogalmazást

Tagi:#filozofia #etika #essze