A nemzetközi viszonyok átalakulása 1945 és 1990 között, valamint Magyarország helyzete
Feladat típusa: Történelem esszé
Hozzáadva: ma time_at 13:22
Összefoglaló:
Ismerd meg a nemzetközi viszonyok átalakulását 1945 és 1990 között, és értsd meg Magyarország politikai helyzetét a hidegháború korszakában.
A nemzetközi viszonyok átalakulása a II. világháború végétől 1990-ig, és Magyarország a második világháború után
I. Bevezetés
A II. világháború 1945-ös befejezése alapjaiban alakította át nemcsak Európa, hanem az egész világ politikai térképét. Az addigi nagyhatalmi rendszerek – elsősorban a Német Birodalom, Japán és Olaszország – veresége egy új világrend kialakulásához vezetett. A háború lezárultával drámain átalakult a hatalmi egyensúly: a világ két egymással szemben álló tömbre szakadt. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti rivalizálás így nem csupán katonai vagy gazdasági téren jelent meg, hanem kiterjedt az ideológiai harc mezejére is, amely évtizedekre meghatározta a nemzetközi kapcsolatokat.E sokszor feszült környezetben Magyarország különösen érzékeny pozícióba került. Földrajzi elhelyezkedése miatt, valamint a szovjet felszabadítás/okupáció kettős élménye következtében a vasfüggöny innenső oldalán találta magát. Külön történelmi érdekesség, hogy míg a háború előtt Magyarország autoriter, konzervatív rendszert működtetett, addig a háború után gyors, olykor kényszerített átalakulások, majd diktatúra következett.
Az esszé célja bemutatni, miként alakultak a nemzetközi kapcsolatok 1945 és 1990 között, milyen külpolitikai és társadalmi folyamatok zajlottak, illetve hogy Magyarország miként illeszkedett a nagyhatalmi játszmák rendszerébe. Kitérünk arra, hogyan változott meg a világtérkép, miként esett szét a korábbi gyarmati rendszer, hogyan épült ki a bipoláris világrend, és nem utolsósorban: miként rendeződött át a magyar társadalom és politika a háború után, illetve a hidegháború korszakában.
II. A nemzetközi viszonyok alakulása 1945 után
A második világháborút követő évek az új világrend kialakulásának korszakát jelentették. A két világháború közötti fragilis rendszer – a versailles-i békerendszer – nem volt képes fenntartani stabilitást. 1945 után viszont egyértelmű lett: a német–japán-olasz tengely helyét a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió uralma vette át. Churchill híres fultoni beszéde (1946) már a „vasfüggöny” lehullásáról beszélt – ez a kifejezés máig elválaszthatatlan az 1945 utáni korszak új rendjétől.A kialakuló hidegháború jellemzői közé tartozott a fegyverkezési verseny – például az atombomba fejlesztése és az űrverseny –, valamint a szoros, egymással elzárt katonai és gazdasági szövetségi rendszerek megjelenése. 1949-ben létrejött a NATO, válaszul pedig néhány évvel később (1955-ben) megalakult a Varsói Szerződés. Ezek az intézmények nem csupán katonai védelmi szervezetek voltak, hanem a két világtáború gazdasági-politikai szövetségi rendszerének megfelelői is.
A hidegháborúban a direktebb konfrontációt kerülendő, a nagyhatalmak különféle „proxy”, vagyis közvetett háborúkat vívtak egymással, például a koreai háborúban (1950–1953) vagy a vietnámi háborúban (1955–1975). Mindezek mellett jelentős volt a dekolonizációs hullám, amely során Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országa elnyerte függetlenségét. Bár ezek a friss államok sokszor elviekben semlegesek maradtak, a tényleges nemzetközi politikában legtöbbször valamelyik tömbhöz közelebb sodródtak.
A világpolitika szervezeti szintű átalakulását több nemzetközi szervezet, például az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), vagy gazdasági szervezetek (pl. KGST – Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) jelenítette meg. Ezek az intézmények nagy hangsúlyt fektettek a béke fenntartására, de politikai ellentétek miatt sokszor csak korlátozottan tudtak érvényesülni.
Az 1980-as években a kétpólusú rendszer bomlását előkészítette Gorbacsov politikája: peresztrojka (átalakítás) és glasznoszty (nyilvánosság) jelszavakkal, reformokkal próbált úrrá lenni a súlyos gazdasági problémákon. Azonban a rendszert már nem lehetett egyben tartani, a keleti blokkban sorra jelentek meg az átalakulást követelő népmozgalmak.
III. Magyarország helyzete a II. világháború után (1944–1949)
A második világháború utolsó szakaszában szovjet csapatok vonultak be Magyarország területére, ami döntően meghatározta az ország háború utáni sorsát. A szovjet befolyás nyomán ideiglenes kormány alakult Moszkvában, élén Dálnoki Miklós Bélával. A Moszkvában tömörülő, magukat hazafias demokratának nevező, de valójában erős szovjet hátszéllel bíró kommunisták – élükön Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel – rövid idő alatt kulcspozíciókba kerültek.A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) és kormányprogramja olyan társadalmi és politikai célokat fogalmazott meg, mint a földrendezés, a demokratikus átalakulás, a háborús bűnösök felelősségre vonása. Azonban a szovjet jelenlét miatt a demokratikus pluralizmus inkább csak az első választásokig (1945) érvényesült. Ekkor a Független Kisgazdapárt jelentős győzelmet aratott, de a kommunista erők a Szövetséges Ellenőrző Bizottság támogatásával fokozatosan átvették a hatalmat, kiválva a polgári pártokat a politikai életből, koncepciós perek, “szalámi taktika” alkalmazásával.
Gazdasági szempontból kulcsfontosságú lépés volt az 1945-ös földreform. Ezzel mintegy másfél millió parasztcsalád jutott földhöz, azonban a termőföldek feldarabolása és a hozzá kapcsolt politikai nyomás később megakadályozta a stabil, üzemszerű gazdálkodás kialakítását. Sokan leírták, hogy a földosztás végül átmeneti, politikai eszköz volt, amely előkészítette a majdani kollektivizálást.
A földosztás, a közoktatási, kulturális és ifjúsági szervezetek átrendezése is a kommunista befolyás növelését szolgálta. A MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) és a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) szervezetek célja az új társadalmi elit kinevelése, a dolgozó fiatalok felkarolása és politikai nevelése volt. Ezekben a szervezetekben számos későbbi értelmiségi – például Jancsó Miklós vagy Vásárhelyi Miklós – kezdte pályafutását.
IV. Magyarország és a hidegháborús nemzetközi kontextus (1949–1990)
1949-től Magyarország a szovjet blokk szilárd tagországává vált. Létrejött az egypártrendszer, a Magyar Dolgozók Pártja irányítása alatt, amelyet teljes mértékben a sztálini szovjet modellhez igazítottak. Megkezdődött a gazdaság erőszakos átalakítása: az ipari nagyberuházások, a mezőgazdaság kollektivizálása, a magántulajdon eltörlése, a kultúra és oktatás államosítása.Az elnyomás légkörében bontakozott ki 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc. Az előzmények között szerepeltek a politikai megtorlások, internálások, kitelepítések és a társadalomra nehezedő gazdasági nehézségek. Az október 23-án kitört felkelés pillanatok alatt általános ellenállássá vált, több tízezer ember vonult ki az utcára a szabadság, nemzetfüggetlenség, demokrácia jelszavaival. Bár a forradalom néhány napig sikeresnek bizonyult – Kádár János először a felkelők oldalára állt –, végül november 4-étől a szovjet hadsereg leverte a felkelést. A felkelés leverését követő megtorlás során mintegy 300 főt kivégeztek, több ezren börtönbe kerültek vagy elhagyták az országot.
Az 1956-os forradalom nemzetközi visszhangja összetett volt: bár világszinten sokan szimpatizáltak a magyarok ügyével (például Bibó István, aki a forradalom utolsó napjaiban is kitartott az Országházban), a nemzetközi erőviszonyok az intervenció megakadályozását lehetetlenné tették. Ez a magyar történelmi identitást, önképet hosszú évtizedekre megjelölte.
Az 1960-as évektől Kádár János vezetésével egyfajta konszolidáció indult. A gazdasági irányításban modernizáció, például az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” bevezetése jellemző, amely részleges piacot engedett a szocialista tervgazdaságba. A „gulyáskommunizmus” fogalma, amely a viszonylagos jólét és társadalmi stabilitás szimbóluma lett, egyúttal a magyar modellt is jelentette: mérsékelt politikai elnyomással, de bizonyos szociális biztonsággal, kultúra- és tudománypolitikai nyitottsággal.
A keleti blokk a hetvenes évek végétől komoly válságtüneteket mutatott: gazdasági nehézségek, eladósodás, növekvő társadalmi elégedetlenség. A 80-as években – részben Gorbacsov reformjai, részben a nyugat-európai, magyarországi reformmozgalmak hatására – a kelet-európai országokban erősödtek a demokratikus változásokat követelő csoportok. Igazán látványos példa a 1989-es határnyitás, amikor Magyarország keleti politikai tabukat döntött meg, hozzájárulva a berlini fal leomlásához és a szovjet rendszer bukásához.
V. Összegzés: Magyarország helye és szerepe a világrend átalakulásában 1945–1990 között
1989–1990-ben a világrend lényegében új szakaszba lépett. A hidegháború korszaka, a kétpólusú rendszer és a szovjet befolyás szimbolikus és konkrét keretei szertefoszlottak. Magyarország a rendszerváltás során békés átmenettel, tárgyalásos folyamatok révén lépett át a többpártrendszer, a demokratikus állam és a piacgazdaság világába. Ezt megelőzően azonban hosszú évtizedek küzdelmei, alkalmazkodásai, kitörési kísérletei vezettek el odáig, hogy az ország – a történelmi tapasztalatokat leszűrve – saját önállóságát is képes volt újraformálni.A korszak tapasztalatainak megértése nélkülözhetetlen a mai magyar kül- és belpolitika értelmezéséhez is. A második világháború utáni külpolitikai aránytalanságok, a szovjet-orosz hatás, a nyugati mintákra törekvő reformok és a sajátos magyar út keresése mind azt mutatják: a XXI. századi kihívásokra is ezek a történelmi fordulók adják a reflexív válaszokat.
Végső soron a II. világháború utáni nemzetközi és magyar történet rávilágít arra, hogy egy kisország is lehet jelentős szereplő a világtörténelemben, ha képes felismerni és formálni a nagy politikai és társadalmi átalakulások logikáját.
VI. Irodalomjegyzék (válogatás)
- Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században - Ormos Mária: Négy év története (1945–1948) - Litván György: A hatvanas évek Magyarországa - Bibó István: A magyar forradalomról*(Az esszé a magyar történelemre és irodalomra támaszkodó, eredeti feldolgozás. Valamennyi példát, szerzőt a magyar oktatási rendszerben tanított témakörök közül választottam.)*
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés