A második ipari forradalom hatásai és jelentősége a történelemben
Feladat típusa: Történelem esszé
Hozzáadva: tegnap time_at 8:42
Összefoglaló:
Ismerd meg a második ipari forradalom gazdasági, társadalmi és technológiai hatásait, amelyek jelentős változásokat hoztak a történelemben 📚
A második ipari forradalom jelentősége és öröksége
Bevezetés
A történelem egyik fordulópontját a második ipari forradalom jelentette, amelynek hatásai máig érezhetők a társadalmainkban, gazdaságunkban és mindennapi életünkben. A magyar oktatási rendszerben az ipari forradalmak témaköre kiemelten szerepel, hiszen e folyamatok nemcsak Európa, hanem az egész világ átalakulásának alapját jelentették. Érdemes tehát alaposan áttekinteni és megérteni, miért volt meghatározó a XIX. század második felében kibontakozó második ipari forradalom, és miben különbözött az elsőtől. Míg az első ipari forradalom (XVIII. sz. vége – XIX. sz. eleje) még elsősorban a gőzgépre, a textiliparra, valamint a vas- és szénbányászatra épült, addig a második már az acél, a vegyipar, az elektromosság, az új energiaforrások és a gépesítés forradalmi lépéseit hozta magával.A második ipari forradalom időszakát a XIX. század közepétől a XX. század elejéig tartó időszakban határozzák meg a történészek. A fő események Európában (különösen Németországban és Nagy-Britanniában), valamint Észak-Amerikában (főként az USA-ban) játszódtak le, de hatása messze túlnyúlt ezeknek az országoknak a határain.
Fontos tisztázni néhány kulcsfogalmat: második ipari forradalomnak nevezzük azt a korszakot, amelyben a tudományos felfedezések közvetlenül beépültek a technikai fejlesztésekbe, radikálisan átformálva az ipart, mezőgazdaságot és a városi életet. Ugyanakkor ez az időszak hozta magával a monopolkapitalizmus kialakulását is, amikor kevesek kezébe összpontosult a gyáripari tőke, és megjelentek a kartellek, trösztök, konszernek mint új gazdasági egységek.
I. Gazdasági és társadalmi háttér
A XIX. század derekától az ipari fejlődés soha nem látott ütemre kapcsolt. A tudományos kutatás eredményeit egyre gyorsabban és hatékonyabban ültették át a gyakorlatba: a műszaki újítások, majd a folyamatos fejlesztések nyomán a manufaktúrák elvesztették vezető szerepüket. Megjelentek a gépesített, nagyméretű gyárak, amelyek termelékenysége messze meghaladta a kézműves és manufakturális termelés eredményeit. A beruházások volumene ugrásszerűen nőtt; a szén- és vasércbányászatot, a gépgyártást és az energetikát kiszolgáló tőke egyre inkább a pénzügyi szféra (bankok) és az ipari szféra szoros összefonódásából származott.Ez a fejlődés magával hozta a monopóliumok kialakulását. A banktőke és az ipari tőke összeolvadásával jöttek létre azok a hatalmas gazdasági erővel rendelkező vállalatcsoportok, amelyek révén elterjedt a monopolkapitalizmus. Szinte minden jelentősebb iparágban kitűnt, hogy a legnagyobb cégek elnyelik vagy kiszorítják a kisebbeket, és ezzel befolyásolják az árakat, a termelést és a piacokat – sőt, gyakran a politikai döntéshozatalt is.
A globalizálódó piac kialakulását az exportorientált termelés, a tőkekivitel, valamint a gyarmatokkal való szorosabb gazdasági kapcsolatok jellemezték. Az európai nagyhatalmak és az Egyesült Államok is újabb nyersanyagforrásokat, felvevőpiacokat kerestek, ami egyben a gyarmati versengés, s később a politikai feszültségek erősödéséhez is vezetett.
II. Technológiai és ipari újítások
Az acélgyártás forradalma volt talán a korszak egyik legradikálisabb fejleménye. Az olyan újítások, mint Henry Bessemer acélgyártási eljárása vagy épp a Siemens–Martin-kemence bevezetése, lehetővé tették tartósabb, olcsóbban előállítható fémszerkezetek gyártását. Az acél mindent meghatározó anyaggá vált: vasutak, hidak, nagyipari gépek, hajók és fegyverek alapja lett.Az elektromosság hasznosítása szintén új korszakot nyitott. Hazánkban, akárcsak Európa fejlett ipari központjaiban, áttörést jelentett az izzólámpa elterjedése (Edison, de Magyarországon meg kell említeni Jedlik Ányost is, akinek találmányai fontosak voltak az elektrotechnikai fejlődésben). A villamos hálózat kiépítése gyökeresen megváltoztatta a mindennapi életet: a villanyvilágítás, az elektromos motor, a közlekedés új formái (pl. villamos) mind ennek köszönhetők. Budapest lett például a kontinens első fővárosa, amely villamosközlekedést vezetett be (1887, Sugár út – ma Andrássy út).
A robbanómotor kifejlesztése, a benzin jelentőségének növekedése, s az autógyártás fellendülése újabb mérföldkövet jelentett. A Ford-féle futószalagrendszer (amely Amerikában indult, de gyorsan elterjedt Európában is) például radikálisan csökkentette a gyártási időt – a városi köztereken megjelentek az autók, a közúti közlekedés új korszakba lépett.
A vegyipar fejlődése lehetővé tette a mesterséges színezékek, műtrágyák, új gyógyszerek (pl. Aspirin) tömegtermelését. A mezőgazdaság modernizációját is elősegítette ezek bevezetése. A telefon és a távíró (Puskás Tivadar magyar műszaki újítónak köszönhetően Budapest a világ egyik első telefonközpontját üzemelte be 1881-ben, pár évvel az amerikai Bell találmánya után) a távolságok áthidalását tette lehetővé, gyorsított információáramlást indított el.
A vasút- és útépítés, a repülés első szárnypróbálgatásai (pl. a Wright fivérek 1903-as repülése révén, de hazánkban Endresz György, Rubik Ernő idősebb is kísérleteztek) mind-mind a korszak dinamikáját tükrözik.
III. Társadalmi-gazdasági következmények
A második ipari forradalom egyik legfontosabb társadalmi következménye a munkásosztály életének, helyzetének átalakulása volt. A gépesítés egyszerűsítette a munkafolyamatokat, de a monoton, gyakran veszélyes gyári munka elterjedése miatt jelentős feszültségekhez is vezetett. Bár a munkafeltételek hosszú távon javultak, a fizetés és a munkabiztonság tekintetében sokáig harcolniuk kellett a munkásoknak – a sztrájkok, szakszervezetek erősödése, az 1890-es évek szociáldemokrata mozgalmai (Magyarországon az 1890-es évektől a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása) mindezeket a folyamatokat jól példázzák.Az urbanizáció szintén felgyorsult: az ipari központokban, például Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, nagyrészt a gyáriparnak köszönhetően nőtt a népesség, s ezzel párhuzamosan kiépültek a közművek (víz, csatorna, áram, tömegközlekedés is). Nem véletlen, hogy Jókai Mór regényeiben vagy Krúdy Gyula novelláiban is visszaköszön a korabeli városi élet lüktetése, a társadalmi átalakulás.
A mezőgazdaságban a gépesítés – traktorok, vetőgépek, aratógépek – megjelenése és a műtrágyázás általánossá válása (az 1920-as, 30-as évek Magyarországán már szinte természetes volt a gépi földművelés egyes nagybirtokokon) a mezőgazdasági termelés hatékonyságát fokozták.
Politikai és gazdasági tekintetben is új korszak kezdődött. Az állam szerepe az ipar támogatásában intenzívebbé vált, a hadiipar kiemelt jelentőségre tett szert. A gazdasági élet átrendeződése miatt fokozódott a nemzetek közötti versengés, amely végső soron a XX. század első felének katonai konfliktusaiban is szerepet játszott.
IV. Monopóliumok, monopolkapitalizmus és társadalmi visszhang
A kartellek, szindikátusok, trösztök és konszernek fogalmai középiskolai tankönyveinkben is rendszerint külön magyarázatot kapnak: a kartell a vállalatok közötti ár- vagy piacmegosztási megállapodás, a szindikátus a közös értékesítés szervezete, a tröszt a teljes összeolvadás, míg a konszern egy irányítás alatti, több iparágat átfogó cégcsoport.Az óriásvállalatok jelentős tőkét tudtak fejleszteni gyáraikban, de egyben kiszorították a kicsiket a piacról, korlátozták a szabad versenyt, s ezzel társadalmi elégedetlenséget keltettek. Az olcsóbb munkaerő, a külföldön megszerezhető piac és nyersanyag miatt jellemzővé vált a nemzetközi tőkekivitel – magyar bankok és vállalatok is próbálkoztak külföldi befektetésekkel Ausztriában, a Balkánon vagy épp az akkor még Osztrák–Magyar Monarchia területén.
A monopolkapitalizmus azonban nem maradt társadalmi visszhang nélkül: a kizsákmányolt munkásság, az ipari szegénység, a városi nyomornegyedek mind megjelentek a korszak irodalmában is: gondoljunk például Mikszáth „Pesti Napló”-beli tárcáira vagy Ady Endre szociálisan érzékeny publicisztikáira. Ugyanakkor a szakszervezetek és munkásmozgalmak egyre inkább felismerték a szervezett érdekérvényesítés erejét.
V. Hadiipar – technika és politika találkozása
A fegyveripar fejlődése szinte egyidős volt az ipari modernizációval. A dinamitszabadalom (Alfred Nobel), a géppuskák, az egyre nagyobb tűzerejű fegyverek mind-mind az acél- és gépipar eredményei közé tartoznak. A magyar fegyveripar is fejlődött: Ganz Ábrahám gyára vagy Weiss Manfréd csepeli üzeme a Monarchia legfontosabb hadiüzemei közé emelkedtek.Az állam mind inkább támogatta a haditechnikai fejlesztéseket, katonai beruházásokat, s a fegyverkezési verseny része lett a nemzetközi politikának. A hadiipar az egyik legfontosabb gazdasági húzóágazattá vált, magával hozva a militarizmus felerősödését, valamint új társadalmi és gazdasági feszültségeket.
Összegzés
A második ipari forradalom a modern világ alapjait teremtette meg: technológiai újítások, gyors termelési módszerek, a városi polgárság és munkásság kialakulása, új gazdasági és politikai viszonyok jellemezték. A monopolkapitalizmus formái ma is érzékelhetők a globális gazdasági életben; a szociális problémák, a dolgozói jogok kérdései, sőt, a környezetvédelem is innen erednek.Mindezen folyamatok modern örökséget hagytak: a jelen technikai civilizációja, ipari és mezőgazdasági termelése, közlekedése és kommunikációja elképzelhetetlen lenne a második ipari forradalom vívmányai nélkül. A témában még számos további kérdés vár feltárásra: miként befolyásolták az ipari forradalmak a munkásmozgalmakat, a nők szerepvállalását, vagy akár a környezeti változásokat? A XX–XXI. század fordulójának kihívásaira (például digitalizáció, klímaváltozás) sem érthetünk választ, ha nem ismerjük ezt a korszakot.
A második ipari forradalom tehát nem csupán a tudományos és technikai fejlődés, hanem a modern társadalmak kialakulásának kulcskorszaka is. Ennek tanulságait a magyar közoktatásban is érdemes a jelen kihívásaival összevetve továbbgondolni.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés