Windows taszkkezelés: elsődleges és háttérfeldolgozás egyszerűen

Feladat típusa: Referátum

Hozzáadva: tegnapelőtt time_at 14:39

Windows alkalmazások: Taszkok, elsődleges és háttér-feldolgozás

I. Bevezetés

De vajon hogyan képes egyetlen számítógép annyi mindent egyszerre kezelni? Mi áll annak hátterében, hogy miközben szöveget szerkesztünk, a háttérben zenét hallgatunk, esetleg egy böngészőablakban információk után kutatunk? Mindehhez szükség van az úgynevezett többtaszkos (multitasking) működésre és olyan fogalmak megértésére, mint az alkalmazás, a taszk, valamint az ezek közötti prioritás és megoszlás. Az alábbiakban megvizsgálom, mit jelent a Windowsban a taszkkezelés, hogyan működik az elsődleges (foreground) és háttér (background) feldolgozás, mik a felhasználó lehetőségei, valamint hogyan segíthet mindez a mindennapi tanulásban, munkában.

II. Taszkok fogalma és működése a Windows rendszerben

A rendszer működése az időosztásos elvre épül. Ez azt jelenti, hogy a processzor figyelmét mindegyik aktív taszk között osztja el, mindig csak kis időszeletekre. Ennek köszönhető, hogy a felhasználó számára azt az illúziót nyújtja a számítógép, hogy több program egyszerre fut. Ugyanakkor a valóságban minden pillanatban csak egyetlen taszknak engedi, hogy valóban hozzáférjen a processzorhoz, majd igen gyorsan – másodpercenként akár több ezerszer – váltogatja a futtatott feladatokat.

A taszkok felépítése során érdemes megkülönböztetnünk az életciklusukat: elindulnak (például egy ikonnal való kattintásra), futnak, felfüggeszthetők (például várakoznak egy rendszererőforrásra), majd leállnak (kilépés, bezárás, hiba vagy végrehajtás vége). A rendszer folyamatosan egy úgynevezett várakozási listát tart fenn, ahová a nem éppen aktív, de végrehajtásra váró taszkok kerülnek. Ezzel a fogalommal találkozhatunk már középiskolai informatika órákon is, amikor a Windows Feladatkezelőjét tanulmányozzuk.

Fontos különbséget tenni, s ezt gyakran hangsúlyozzák például Sipos Attila „Informatika középiskolásoknak” című tankönyvében is, a folyamat (process), szál (thread) és alkalmazás (application) fogalmak között. Az alkalmazás az, amit a felhasználó indít el (pl. Word, Excel, Paint), a folyamat az ahhoz tartozó futó egység a háttérben, míg a szál a folyamaton belüli végrehajtási út. Bár a legtöbb felhasználói szinten elég annyit tudni, hogy egy program = egy taszk, fejlesztőként vagy haladó felhasználóként érdemes árnyaltabban látni ezt a szerkezetet.

III. Többtaszkos alkalmazáskezelés Windowsban

A Windows már a 3.1-es változattól támogatja a multitaskingot, igaz, eleinte még „kooperatív”, később „preemptív” alapon is – e fogalmak jelentése az, hogy a programok önként, vagy a rendszer által vezérelve adják át egymásnak a vezérlést. A Program Manager (magyarul Programkezelő) volt az egyik legismertebb felület az alkalmazások kezelésére: részenként, ikonokra és mappákra bontva indíthattuk, rendezhettük az alkalmazásainkat.

A taszkok között nagyon egyszerűen lehet váltani hasznos billentyűkombinációkkal: az Alt+Tab megnyomásával az éppen aktív ablakok közötti lépkedés lehetséges, míg az Alt+Esc vagy Ctrl+Esc is gyors átvitelre ad lehetőséget. Az ablakokat tetszés szerint átméretezhetjük, mozaikosan vagy lépcsőzetes elrendezésben megjeleníttethetjük, hogy áttekinthessük vagy párhuzamosan dolgozhassunk bennük.

Az új taszkok létrehozása szintén gyors. Elindíthatunk egy programot a Start menüből, parancsikonról, vagy akár a Futtatás ablakból (Win + R). A már nem szükséges alkalmazásokat egyszerűen az „X” gombbal (bezárás gombbal), esetleg jobb klikkes menüből, vagy a Feladatkezelő segítségével állíthatjuk le. Nagyon fontos, hogy ne tartsunk túl sok feleslegesen futó taszkot, mert ezek lassítják a rendszert, fölöslegesen terhelik az erőforrásokat.

IV. Elsődleges és háttér-feldolgozás Windowsban

Az elsődleges alkalmazás lehet például a szövegszerkesztő, amelyen dolgozunk, míg a háttérben futó program lehet a Print Manager (nyomtatáskezelő), egy vírusirtó, vagy akár az operációs rendszer része, például az óra, amely csendben végzi feladatait anélkül, hogy megzavarna minket. Külön figyelemreméltó, hogy nem csak szoftverek, de rendszerfolyamatok, szolgáltatások is működhetnek háttérben, így a legtöbb, számunkra „láthatatlan” rendszertevékenység lényegében háttértaszkként zajlik.

A Windows úgy szervezi az erőforrásokat, hogy az elsődleges taszknak prioritást ad – minden beviteli eszköz (billentyűzet, egér) hozzá van rendelve, így a háttér alkalmazások általában csak minimális, vagy éppen optimalizált rendszeridőt kapnak. Az Alt+Tab-bal gyorsan átválthatunk egy háttérben futó alkalmazásra, s ezzel az elsődleges státusz is átrendeződik. A háttérben futó feladatok megfigyelése, szükség esetén felügyelete (például, ha egy nyomtatási sor elakad, vagy a vírusirtó működését ellenőrizni szeretnénk) a Feladatkezelőből, illetve a rendszer ikonsorából („tálca” jobb oldalán) történhet.

V. Prioritások és taszkjelleg beállítása Windows környezetben

A prioritásokat a legtöbb átlagos felhasználó ritkán állítgatja, de a Feladatkezelőben vagy bizonyos speciális programok (például régi DOS-alkalmazásokat futtató PIF – Program Information File) segítségével megtehető. DOS-ablakok esetén például a beállítások között manipulálhatjuk, hogy egy program milyen környezetben, mekkora memóriával vagy prioritással induljon el.

Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy a kritikus rendszerfolyamatokat sosem szabad leállítani vagy háttérbe szorítani – hiszen ezek a rendszer stabilitásáért felelősek. Mielőtt egy alkalmazást prioritásban előtérbe helyezünk, vagy épp háttérbe küldünk, mérlegelni kell, hogy ez nem zavarja-e meg más, fontos feladatainkat. Érdemes továbbá elkerülni, hogy egy kevésbé fontos program ok nélkül mindent felülírjon – tipikusan egy véletlenül magas prioritásra kapcsolt játék akár össze is omlaszthatja a rendszerünket.

VI. Gyakorlati tippek és trükkök a Windows taszkkezeléshez

A Program Manager (vagy az újabb Windows-verzióknál a Start menü, Tálca, Feladatkezelő) nem csupán az alkalmazások elérését, de azok csoportosítását, sőt a tulajdonságaik módosítását is lehetővé teszi. Egy jól szervezett rendszerrel sokkal könnyebben igazodunk el a napi teendők vagy iskolai feladatok között.

Nagyon hasznos, ha rendszeresen átnézzük a háttérben futó alkalmazásokat. Ha sok felesleges program fut a háttérben (például automatikusan induló segédprogramok, olyan böngészőbővítmények, amelyeket ritkán használunk), érdemes ezeket kikapcsolni, eltávolítani, ezzel is gyorsabbá, stabilabbá válik a rendszerünk.

Amennyiben egy alkalmazás lefagy, vagy nem válaszol, a Feladatkezelővel (Ctrl+Shift+Esc) egyszerűen kiválaszthatjuk és le is állíthatjuk azt. Végszükség esetén, ha minden kötél szakad, újraindítás segít a rendszer helyreállításában – de érdemes ezt utolsó megoldásként alkalmazni, hogy ne veszítsünk el fontos adatokat.

VII. Összegzés

Ahogy az informatika órákon megtanulhatjuk, „A számítógép és a benne futó operációs rendszer olyan, mint egy színház, ahol minden szereplőnek (taszknak) pontosan megvan, mikor lép színpadra” – hogy ismét idézzem Sipos Attila tankönyvének egyik találó hasonlatát. Minél jobban ismerjük rendszerünk lehetőségeit, annál inkább kihasználhatjuk a multitasking adta előnyöket.

Ezért minden Windows-felhasználónak – legyen diák vagy pedagógus – érdemes kísérletezgetni, gyakorolni a taszkkezelést, újabb és újabb beállításokat felfedezni. Így nem csupán könnyebben tudunk boldogulni az iskolai feladatokkal, de a számítógépes világban általánosságban is magabiztosabbá, önállóbbá válunk.