A beszéd mint nyelvi cselekvés
Feladat típusa: Fogalmazás
Hozzáadva: ma time_at 9:47
Összefoglaló:
Értsd meg a beszéd mint nyelvi cselekvés lényegét, a nyelv és beszéd különbségét, valamint a mondatok hatását a mindennapi kommunikációban.
A beszéd mint cselekvés
A hétköznapokban hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a beszédre, mint egyszerű információközlésre. Mintha a szavak elsődleges feladata csak az lenne, hogy tudassunk valamit a másikkal: elmondjuk, mi történt, mit gondolunk, mire emlékszünk. Pedig a beszéd ennél sokkal több. Amikor megszólalunk, nemcsak leírjuk a valóságot, hanem alakítjuk is. A kimondott szóval kérünk, tiltunk, ígérünk, bocsánatot kérünk, vigasztalunk, meggyőzünk vagy éppen megbántunk valakit. A nyelv tehát nem pusztán jelek rendszere, hanem a társas élet egyik legfontosabb működtetője.Ha valaki azt mondja: „Megígérem”, akkor ezzel nem egy tényt közöl, hanem vállalást tesz. Ha azt mondja: „Sajnálom”, akkor nem valamilyen külső eseményt ír le, hanem igyekszik helyreállítani egy megbomlott emberi kapcsolatot. Ha egy tanár így szól: „Kérem, üljön le”, akkor ezzel azonnali hatást kíván elérni. Ezekből a mindennapi példákból is látszik, hogy a mondatok nem mindig csupán valamit jelentenek, hanem valamit véghez is visznek. Ezért beszélhetünk a beszédről mint cselekvésről.
Véleményem szerint a beszéd valóban nyelvi cselekvés: minden megnyilatkozás mögött ott van a szándék, s minden megszólalásnak lehet következménye. Az emberi kommunikációban a szó egyszerre közöl, kifejez, hatást gyakorol és kapcsolatot teremt. Emiatt a beszédtettek megértése nemcsak a nyelvészetben fontos, hanem az irodalmi művek értelmezésében, az iskolai kommunikációban és a mindennapi emberi együttélésben is.
A nyelv és a beszéd viszonya
Ahhoz, hogy a beszéd cselekvő jellegét pontosabban lássuk, először különbséget kell tennünk nyelv és beszéd között. A nyelv közösségi jelrendszer. Szabályai vannak, hangokból, szavakból, nyelvtani szerkezetekből épül fel, és egy adott közösség tagjai közösen használják. A magyar nyelv például nem egyetlen ember tulajdona, hanem egy egész nemzeti közösségé; ebben őrződnek hagyományok, gondolkodásmódok, kulturális minták is. Nem véletlen, hogy a magyar irodalom nagy alkotói, Arany Jánostól Kosztolányi Dezsőig, nemcsak műveket írtak, hanem magát a nyelvet is formálták.A beszéd ezzel szemben mindig egyedi nyelvhasználat. Egy konkrét személy szólal meg egy konkrét helyzetben, meghatározott céllal. Ugyanaz a szó, sőt ugyanaz a mondat is egészen mást jelenthet attól függően, ki mondja, kinek mondja, milyen hangon és milyen körülmények között. A „Köszönöm” lehet őszinte hála, lehet udvarias lezárás, de lehet sértett, hideg elutasítás is. A nyelv tehát lehetőséget ad, a beszéd viszont ezt a lehetőséget valóságos helyzetben működteti.
Ez a különbségtétel azért lényeges, mert a nyelv önmagában még nem cselekvés. A szótárban szereplő szavak, a nyelvtan szabályai csak készletet alkotnak. Cselekvéssé akkor válnak, amikor valaki használni kezdi őket. A beszéd mindig helyzethez kötött, és a helyzetben már következménye is van. A nyelv mintegy anyag, a beszéd pedig ennek eleven, ható formája.
A beszéd mint cselekvés elméleti alapjai
Sokáig a mondatokat elsősorban abból a szempontból vizsgálták, hogy igazak vagy hamisak-e. Ez a szemlélet főként a kijelentésekre illik. A „Budapest Magyarország fővárosa” mondat például ellenőrizhető állítás. De mit kezdünk olyan megszólalásokkal, mint a „Megígérem, hogy holnapra elkészülök”, vagy a „Bocsánatot kérek”? Ezeket nem lehet egyszerűen igaznak vagy hamisnak nevezni. Itt éppen az a fontos, hogy a beszélő a kimondással tesz valamit.A 20. századi nyelvfilozófiában John L. Austin mutatott rá világosan arra, hogy számos megnyilatkozás nem leíró, hanem cselekvő természetű. Felismerte, hogy a mondás és a cselekvés sokszor nem választható el egymástól. Ha egy anyakönyvvezető kimondja a megfelelő helyzetben, hogy a házasulandók mostantól házastársak, akkor a szó maga jogi és társadalmi valóságot hoz létre. Hasonló módon működik egy ígéret, egy eskü vagy egy nyilvános bejelentés is.
Austin gondolatait továbbfejlesztette John Searle, aki rendszerezte a beszédtettek működését. Ebben a felfogásban egy megnyilatkozásnak több rétege van. Van maga a kimondott mondat, van a beszélő szándéka, és van az a hatás, amelyet a hallgatóban kivált. Ha valaki azt mondja: „Holnap dolgozat lesz”, akkor nyelvileg egy kijelentést fogalmaz meg. Ugyanakkor a szándék az is lehet, hogy felkészülésre ösztönözze a diákokat, a hatás pedig lehet aggodalom, fokozott figyelem vagy éppen tiltakozás. A beszéd tehát nem egyetlen síkon működik, hanem összetett társas cselekvés.
Hogyan teszünk valamit a szavakkal?
A beszéd cselekvő jellege talán legkönnyebben a hétköznapi példákon érthető meg. Még az egyszerű állítások sem semlegesek. Ha egy osztályfőnök azt mondja: „Holnap kirándulásra megyünk”, ezzel nemcsak tájékoztat, hanem hangulatot teremt, szervez, várakozást kelt. Egy mondat tehát úgy is hathat, hogy látszólag csak közöl.Különösen világos ez az ígéretek esetében. Az ígéret a jövőre vonatkozik, de a hatása már a jelenben létrejön. Ha egy tanuló azt mondja: „Holnap beadom a házi feladatot”, ezzel kötelezettséget vállal. A tanár ennek alapján várhatja a teljesítést, a diák pedig számolhat azzal, hogy számon kérik rajta. Az ígéret bizalmi viszonyt teremt vagy erősít meg, de ugyanígy rombolhatja is azt, ha a vállalás nem teljesül. Ezért az ilyen beszédtettek erkölcsi súllyal bírnak.
A kérések, felszólítások és tiltások talán még egyértelműbben mutatják a beszéd cselekvésjellegét. Az iskola világában állandóan jelen vannak. „Nyissátok ki a füzetet!” „Beszélj hangosabban!” „Ne zavarjátok egymást!” Ezek a mondatok a hallgató viselkedését kívánják megváltoztatni. Ugyanígy a diák is cselekvést vált ki, amikor megkérdezi: „Tanárnő, megismételné?” vagy amikor csoportmunka közben azt mondja társainak: „Szerintem osszuk fel a feladatot.” A beszéd ilyenkor nem valaminek a tükre, hanem az események alakítója.
A bocsánatkérés és a köszönet szintén fontos beszédtettek. Ezekben nem az információ a lényeg, hanem a kapcsolat. Az „Elnézést kérek a késésért” mondat nem azért fontos, mert újdonságot közöl, hanem mert enyhíteni próbálja a kellemetlenséget, és elismeri a másik fél szempontját. A „Köszönöm a segítséget” ugyancsak társas hatást fejt ki: elismerést ad, lezár egy helyzetet, és gyakran megerősíti a jó viszonyt. Ezek nélkül az együttélés jóval ridegebb és konfliktusosabb volna.
Ugyanilyen jelentős a véleményezés és az értékelés. Egy tanári mondat, például az, hogy „Jó gondolat, de pontosabban kellene fogalmaznod”, egyszerre minősít és fejleszt. Egy osztálytárs dicsérete önbizalmat adhat, gúnyos megjegyzése viszont maradandóan megbánthat. A beszéd itt már nem pusztán nyelvi jelenség, hanem emberi felelősség.
A beszéd funkciói mint cselekvési formák
A nyelvészet hagyományosan több beszédfunkciót különböztet meg, és ezek mindegyike tekinthető valamilyen cselekvésnek. Az egyik legfontosabb a tájékoztató funkció. Ennek során tudást adunk át, tényeket közlünk, magyarázunk. Az iskolában ez alapvető: történelemórán egy esemény ismertetése, biológiaórán egy fogalom meghatározása, irodalomórán egy mű értelmezése mind ilyen. De még ez a funkció sem marad pusztán elméleti, hiszen a tudás átadása gondolkodást alakít, figyelmet irányít, értelmezési keretet ad.A kifejező funkció során a beszélő belső állapota kerül előtérbe. Ha valaki azt mondja: „Nagyon örülök neki”, vagy „Ez rosszul esett”, akkor érzéseket oszt meg. Ez azonban szintén cselekvés, mert hat a hallgatóra. Egy őszinte öröm ragadós lehet, egy sértettség lelkiismeret-furdalást válthat ki, egy félelem együttérzést kelthet. Az érzések kimondása tehát társas történést indít el.
A felhívó funkció különösen jól mutatja a beszéd közvetlen cselekvő erejét. Ennek célja a befogadó befolyásolása: kérés, utasítás, figyelmeztetés, buzdítás formájában. Iskolai helyzetekben gyakran találkozunk vele: „Olvasd fel a szöveget!”, „Figyelj jobban!”, „Ne add fel!” Ez a funkció közvetlenül a másik ember viselkedésére irányul.
Fontos azonban látni, hogy a valós kommunikációban ezek a funkciók ritkán jelennek meg külön-külön. Egy tanári visszajelzés, például: „Örülök, hogy elkészítetted, de legközelebb ügyelj a helyesírásra”, egyszerre tájékoztat, értékel, kifejez és irányt mutat. Ettől lesz a beszéd élő és összetett.
Pragmatika és a rejtett jelentések világa
A beszéd mint cselekvés megértéséhez elengedhetetlen a pragmatika szemlélete. A pragmatika azt vizsgálja, hogyan működik a nyelv konkrét helyzetekben. Nemcsak az a fontos, mit mondunk, hanem az is, hogy miért, kinek, milyen körülmények között és milyen várható hatással tesszük ezt.Gyakran előfordul, hogy a mondat valódi jelentése nem azonos a szó szerinti jelentéssel. Ha valaki egy hideg teremben azt mondja: „Elég hideg van itt”, akkor ez lehet egyszerű megállapítás, de könnyen lehet burkolt kérés is: valaki csukja be az ablakot. A hallgatónak ilyenkor nemcsak a szavakat kell értenie, hanem a helyzetet és a szándékot is. A beszéd cselekvő ereje sokszor éppen ebben a rejtett rétegben mutatkozik meg.
A hallgató szerepe ezért alapvető. Egy beszédtett csak akkor sikeres, ha a befogadó felismeri, mire irányul. Ha a tanár ironikusan megjegyzi: „Remek, megint mindenki egyszerre beszél”, a diákoknak érteniük kell, hogy ez valójában rendreutasítás. Ha a célzás nem jut el hozzájuk, a beszédtett sikertelen marad. A kommunikáció tehát mindig közös művelet.
A félreértések ebből adódóan természetesek. Az irónia, a célzás, a burkolt kritika vagy a túlzott udvariasság sokszor félrecsúszhat. Ez jól mutatja, hogy a helyes kommunikációhoz nem elég a nyelvtani szabályok ismerete. Szükség van kommunikációs tapasztalatra, helyzetfelismerésre és empátiára is.
A metakommunikáció szerepe
A beszéd hatását nemcsak a szavak alakítják, hanem az is, ahogyan elhangzanak. A hanglejtés, a hangsúly, a mimika, a tekintet, a testtartás és a gesztusok mind részei az üzenetnek. Ezt nevezzük metakommunikációnak.Ugyanaz a mondat teljesen más jelentést vehet fel más előadásmódban. A „Jól van” lehet elfogadó, türelmetlen, sértett vagy éppen lemondó. Egy mosoly kísérheti barátságként, egy fáradt sóhaj kifejezheti, hogy a beszélő valójában nem ért egyet. Az iskolában ennek különösen nagy jelentősége van. Egy tanári figyelmeztetés lehet támogató és nevelő jellegű, de lehet megalázó is, ha a hangsúly vagy a testbeszéd ezt sugallja. Ugyanígy egy diák felelete is árulkodik bizonytalanságról vagy magabiztosságról, még akkor is, ha a kimondott szavak önmagukban helyesek.
A beszéd mint cselekvés tehát nem választható el a megszólalás módjától. Nemcsak az számít, mit mondunk, hanem az is, hogyan mondjuk.
A beszéd társadalmi és erkölcsi felelőssége
Mivel a beszéd hatással van másokra, erkölcsi felelősség is kapcsolódik hozzá. A kimondott szó bátoríthat, vigasztalhat, de sérthet és kirekeszthet is. Egy osztályközösségben ez különösen élesen látszik. Egy gúnyos megjegyzés hosszú időre megsebezhet valakit, míg egy jól időzített biztatás önbizalmat adhat. A beszéd tehát nem semleges eszköz, hanem erő.Az iskolai kommunikáció ebből a szempontból nevelési tér is. A tanár szavai nemcsak tudást közvetítenek, hanem mintát is adnak arra, hogyan lehet másokhoz fordulni. Egy igazságos, tiszteletteljes megszólalás fegyelmet teremthet megalázás nélkül. Ugyanakkor a diákok egymás közötti beszéde is formálja az osztály légkörét. Az elfogadó nyelvhasználat közösséget épít, a bántó beszéd viszont rombol.
A közéletben és a médiában még nagyobb a szó súlya. Egy politikai nyilatkozat, egy reklám vagy egy internetes komment nem pusztán informál, hanem véleményeket befolyásol, indulatokat kelthet, embereket mozgósíthat. A digitális térben ez még gyorsabban és ellenőrizetlenebbül történik. Egy rövid üzenet vagy bejegyzés pillanatok alatt sokakhoz eljuthat, és komoly következményeket idézhet elő. Ezért ma különösen fontos a tudatos, felelős nyelvhasználat.
Irodalmi kapcsolódások
Az irodalomban talán még látványosabban jelenik meg a beszéd mint cselekvés. A drámák világa erre különösen jó példa, hiszen ott a cselekmény nagy része párbeszédekből épül fel. Madách Imre Az ember tragédiája című művében a szereplők megszólalásai nem egyszerű eszmecserék, hanem a gondolkodás és a döntések motorjai. Lucifer szavai állandóan hatni akarnak Ádámra: kételyt ébresztenek, megrendítenek, új nézőpontot nyitnak. A beszéd itt valóban sorsalakító erő.Örkény István egyperceseiben is gyakran az derül ki, hogy egy rövid mondat milyen abszurd vagy súlyos következményekkel járhat. A nyelv nála sokszor leleplezi a hatalmi viszonyokat, a kiszolgáltatottságot vagy a modern ember kommunikációs zavarait. Móricz Zsigmond prózájában pedig a szereplők megszólalásai társadalmi helyzetet, indulati állapotot és emberi viszonyokat egyszerre mutatnak meg. Nemcsak azt tudjuk meg belőlük, kik ezek az emberek, hanem azt is, hogyan hatnak egymás életére.
A hétköznapi élet hasonlóképpen tele van ilyen helyzetekkel: egy felelés az órán, egy baráti vita, egy szülői intelem, egy hivatalos kérvény vagy egy e-mail mind valamilyen cselekvést indít el. A digitális kommunikáció korában pedig ez még szembetűnőbb. Egy komment vitaindító lehet, egy nyilvános bocsánatkérés közösségi reakciókat válthat ki, egy figyelmetlen üzenet akár kapcsolatokat is tönkretehet. A szó tehát ma sem veszített erejéből, csak új csatornákat kapott.
Következtetés
Összességében megállapítható, hogy a beszéd nem egyszerűen a gondolatok hangzó formája, hanem valódi tevékenység. Amikor beszélünk, jelen vagyunk a világban, és alakítjuk azt. Minden megszólalásnak van célja, hatása, sokszor rejtett szándéka is. A beszéd egyszerre közöl, kifejez, befolyásol és kapcsolatot épít.A beszédtettek felismerése segít abban, hogy pontosabban értsük a hétköznapi helyzeteket, tudatosabban olvassunk irodalmi műveket, és felelősebben szólaljunk meg mi magunk is. Ez különösen fontos egy olyan korban, amikor a kimondott vagy leírt szó szinte azonnal sok emberhez juthat el.
A beszéd ereje abban áll, hogy nemcsak tükrözi a valóságot, hanem részben létre is hozza azt. Szavainkkal kapcsolatokat építünk vagy bontunk le, döntéseket indítunk el, reményt adunk vagy sebeket ejtünk. Éppen ezért a szavak nem puszta hangok és jelek, hanem cselekvések. És mivel cselekvések, felelősséget is hordoznak.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés