A szennyezés hatásai és kihívásai a magyar társadalomban
Feladat típusa: Fogalmazás
Hozzáadva: ma time_at 12:49
Összefoglaló:
Ismerd meg a szennyezés fajtáit, hatásait és kihívásait a magyar társadalomban, és tanulj a környezeti problémák megoldási lehetőségeiről.
A szennyezés – A modern világ kihívása a magyar társadalom tükrében
I. Bevezetés
A szennyezés jelensége mára a mindennapjaink részévé vált; hatása az élet minden területén tetten érhető. Egykor talán elképzelhetetlen lett volna, hogy a környezet védelme központi problémát jelent majd a társadalmak számára, de mára már Magyarországon sem lehet szó nélkül elmenni a lég-, víz- és talajszennyezés, valamint a zaj és fény ártalma mellett. Mindennapi életünk, egészségünk, sőt már a kulturális örökségünk is veszélybe került, amint azt többek között Jókai Mór „Az arany ember” c. regényének Duna-parti idilljei és azok mai kontrasztja is érzékletesen mutatja. Az esszé célja, hogy feltárja a szennyezés jelentőségét hazánkban: bemutatja fajtáit, azok forrásait és következményeit, valamint keres néhány lehetséges utat a megoldások irányába.II. Mi is az a szennyezés?
A szennyezés lényege, hogy valamilyen, természetben oda nem illő anyag jelenik meg a környezetünkben, felborítva az egyensúlyt és veszélyeztetve az élőlényeket — köztük az embert is. A tudományos definíciók mellett a mindennapi tapasztalat: ha elsétálunk egy budapesti út mentén, szeméttel megrakott patakparton vagy forgalmas csomóponton, azonnal érzékeljük a problémát. A szennyezés lehet természetes is (például vulkánkitörés, erdőtűz), de döntő többségében az ipari, mezőgazdasági és háztartási tevékenységek okozzák. Magyarországon a főbb szennyezési forrásokat pontszerű (pl. gyárak, szennyvíztisztítók) és diffúz (pl. közlekedés, mezőgazdasági területek) csoportokra oszthatjuk. A következőkben részletesebben vizsgálom a szennyezés fő típusait: a levegő, a víz, valamint a talaj szennyeződését és ezek egészségügyi, valamint társadalmi hatásait.III. Levegőszennyezés – A láthatatlan veszély
Hazánkban a levegőminőség az egyik legégetőbb probléma, különösen a nagyvárosokban. A szennyező anyagok közül a szén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, valamint a finompor (PM10, PM2,5) a legelterjedtebbek. Ezek főleg közlekedésből, fűtésből — különösen a téli szmogriadók idején —, valamint ipari üzemek kibocsátásából származnak. Akik nap mint nap tömegközlekedéssel járnak, a reggeli órákban gyakran megtapasztalják az autók, buszok kipufogógázának átható szagát. A régi, szűrőberendezés nélküli kazánok különösen az Alföldön és az Északi-középhegység egyes városaiban okoznak komoly gondot.Érdemes külön figyelmet szentelni a légszennyezés egészségügyi következményeinek: a WHO adatai szerint Magyarországon az asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedések száma kiemelkedően magas — főleg a gyerekek és idősek körében. Az iskolai tananyagban gyakran találkozhatunk a savas eső fogalmával, amelynek káros hatását például a Bükk és a Mátra erdei, illetve a Balaton környéki növényzet is megsínyli. Nagy László egyik emblematikus versében, a „Táncbéli táncban”, számonkéri a természet pusztítását: „savas eső verte égi tükrét/ s néma lett a vadlúd” — e sorok a környezetszennyezés szomorú valóságát örökítik meg.
IV. Vízszennyezés – A tiszta forrás veszélyben
A víz az élet alapja, ezért a vízszennyezés különösen érzékeny pont. Hazánkban számos folyó, patak, tó található — gondoljunk csak a Tiszára, a Dunára vagy a Velencei-tóra — ezek állapota közvetlenül befolyásolja a lakosok életminőségét és a hazai ökoszisztéma egészségét. A vízbe kerülő ipari vegyszerek, szennyvizek, nehézfémek rendkívül károsak, ezek mellett a mezőgazdaságból kifolyó nitrátok, foszfátok is súlyos problémát okoznak: a Balaton évtizedekig küzdött az algavirágzással, amely részben a túlzott műtrágyázás eredményeként alakult ki.Az emberi egészség is kockázatba kerül: a rossz vízminőség fertőzések, emésztőrendszeri megbetegedések forrása lehet. A 90-es évek tiszai ciánszennyezése mindenki számára figyelmeztetés volt — az élővilágban óriási pusztítást végzett, a halállomány elpusztult, az emberek bizalma a vezetékes vízben is megingott. A vízszennyezés nem csak helyi probléma: a folyók szennyeződése több országot érint — ilyen összetett környezetvédelmi kérdéseket csak nemzetközi összefogással lehet orvosolni.
V. Talajszennyezés – A termőföld veszélyei
A termőföld az ország kincse, amely közvetve és közvetlenül látja el a lakosságot élelemmel, munkahellyel, megélhetéssel. A talaj elszennyeződése éppen ezért fenyegeti az egész magyar társadalmat. Az illegális hulladéklerakók, nehezen lebomló műanyagok, régi akkumulátorok, valamint a túlzott növényvédőszer-használat mérgezik földjeinket. Számos magyar faluban még ma is gond a veszélyes hulladékok helytelen tárolása vagy elégetése — ennek következtében mérgező anyagok jutnak be az élelmiszerláncba, az ivóvízbázisokba.A talajszennyezés nemcsak közvetlenül veszélyezteti az egészséget (például nehézfémek vagy rákkeltő anyagok felszívódásával), de hosszú távon a termőtalaj kimerüléséhez, a termés mennyiségének és minőségének romlásához is vezet. Petőfi Sándor „Az alföld” című költeményének idilli tájai az ember és természet harmonikus együttélését idézik — a valóságban viszont a műtrágyázás és a vegyszerhasználat árnyékot vet erre a harmóniára.
VI. Szennyezés a háztartásokban és a mindennapokban
Nem csak a nagyiparnak, hanem minden egyes háztartásnak is komoly szerepe van a szennyezés kialakulásában. A régi típusú gáztűzhelyek, rendszeres aeroszolhasználat, beltéri dohányzás jelentősen ronthatja a lakások levegőjét. Sajnos a hulladékkezeléssel kapcsolatos szemléletformálás még mindig gyerekcipőben jár hazánkban: sok helyen hiányzik az elkülönített hulladékgyűjtés, míg a műanyag poharak, zacskók, PET-palackok szinte mindenhol eldobottan hevernek. Gondoljunk csak a Tisza-tavi PET Kupa nevű szemétszedő versenyre — a rendezvény évről évre döbbenetes mennyiségű hulladékot hoz felszínre.A megoldás a tudatosabb háztartásvezetés és a szemléletváltás lehet: energiatakarékos izzók, környezetbarát tisztítószerek, tömegközlekedés előnyben részesítése, vagy akár a hulladékok újrahasznosítása. „Ki korán kel, aranyat lel”— tartja a magyar közmondás, és ez igaz a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésére is: ha időben teszünk lépéseket, sokat javíthatunk környezetünk állapotán.
VII. A szennyezés globális és helyi hatásai
Amikor a szennyezés következményeiről beszélünk, már nem csupán helyi problémákról van szó. A globális felmelegedés mindenkit érint. Az üvegházhatású gázok miatt olvadnak a jégtakarók, emelkedik a tengerszint – bár Magyarországnak nincsen tengere, mégis érezhetjük a klímaváltozás hatásait: szélsőséges időjárás, tartós aszályok, hirtelen áradások. Vannak települések az országban, amelyeket elönt a víz, vagy éppen visszafordíthatatlanul elszáradnak a termőföldek.A biológiai sokféleség csökkenése, az élelmiszerláncok felborulása nem pusztán ökohorror-szüzsé, hanem sajnos mindennapi tapasztalat: gyermekeink nem találkoznak már annyi madárral, békával, mint amiről még Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről” című művében olvashatunk. Az emberek egészsége is veszélybe kerül: egyre gyakoribbak az allergiás, asztmás és bőrbetegségek, részben a városi szmog és az UV-sugárzás miatt.
VIII. Megoldási lehetőségek és felelősség
A szennyezéssel való küzdelem sokszor reménytelennek tűnik, de rengeteg lehetőség áll előttünk, legyen szó technológiai újításokról vagy környezettudatos életmódról. Az ipari létesítmények modern szűrőberendezésekkel, zöld technológiákkal csökkenthetik a kibocsátást; egyre elterjedtebbek a megújuló energiaforrások — nap, szél, geotermikus energia — alkalmazása. A mindennapok emberének is szerepe van: válaszd a kerékpárt, járj gyalog, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, csökkentsd a műanyag használatát. Magyarország több településén közösségi komposztálás és faültetési programok indultak az elmúlt években.Az iskolai környezeti nevelés elengedhetetlen — gondoljunk Kriza János meséire, ahol az ember és a természet kapcsolata örök invarianst jelent. Közösségi szemétszedési akciók, tematikus napok (mint a „TeSzedd!”) formálják a gondolkodásunkat. A szigorúbb jogszabályok, a környezetkárosítók felelősségre vonása, illetve a nemzetközi összefogás is szükséges — Magyarország például aktív részese az Európai Unió környezetvédelmi kezdeményezéseinek.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés