Shaw: Szent Johanna — történelmi dráma és társadalmi elemzés
Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 22.01.2026 time_at 15:28
Feladat típusa: Fogalmazás
Hozzáadva: 21.01.2026 time_at 8:53
Összefoglaló:
Fedezd fel Shaw Szent Johanna című történelmi drámáját, és értsd meg a társadalmi változások és egyéni döntések összefüggéseit!
George Bernard Shaw: Szent Johanna – Dráma, történelem és társadalmi üzenet
I. Bevezetés
A XX. századi angol nyelvű drámairodalom egyik legkülönösebb és legsokoldalúbb alkotása George Bernard Shaw „Szent Johanna” című műve, amely nemcsak egy történelmi személyiség pályafutását mutatja be, de magában foglalja a társadalmi változásokat, vallási dilemmákat, politikai machinációkat, és főként: egy erős nő önmegvalósításának tragikus sorsát. Bár Szent Johanna alakja évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és irodalmárokat egyaránt, Shaw feldolgozása rendkívül eredeti módon közelít a legendához. Esszémben azt vizsgálom, Shaw hogyan teremti újra Johanna alakját, hogyan illeszti be őt saját korának társadalmi kérdéseibe, milyen dramaturgiai és szerkezeti újításokkal él, s felmutatom: miért vált a Szent Johanna a modern világ számára is örökérvényű drámává.II. Szent Johanna történelmi és irodalmi háttere, valamint Shaw helye az adaptációk sorában
A XV. századi Franciaországban élt Jeanne d’Arc, más néven Szent Johanna, valódi történelmi alak. A szegény, iskolázatlan parasztlány, aki saját állítása szerint isteni küldetéssel lépett a franciák szolgálatába, az angol megszállás alatt álló Orléans felszabadításával végérvényesen beírta magát az európai történelembe. Elképesztő bátorsága és elszántsága minden kortársát megdöbbentette, ám végül – egyházi és politikai ellenlábasai árulásának következtében – máglyahalál várt reá.A magyar oktatási rendszerben már az általános és középiskolás tananyagban is találkozunk azokkal a szerzőkkel, akik Johanna alakját saját koruk szemszögéből értelmezték: Voltaire hű maradt a felvilágosodás kritikai hagyományához, parodikus módon leplezi le az egyház és a mítosz köré szőtt humbugot. Shakespeare a „VI. Henrik”-ben politikai sakkfiguraként ábrázolja Johannát, Schiller romantikus költői eszközökkel hősi szobrot farag belőle, hangsúlyozva a nép vezetőjeként való kiemelkedését. Anatole France és Mark Twain reálisabb, ironikusabb felfogást választottak, míg Joseph Delteil a belső világ, a lélektan titkaiba vetett hitet helyezte előtérbe. Brecht és Anouilh már a XX. század társadalmi-közéleti problémáit vetítették vissza a középkorba: náluk Johanna nem pusztán szent, hanem a rendszer áldozata, a változás eszköze.
George Bernard Shaw mindezzel szemben nem hősi eposzt vagy romantikus legendát akar mesélni, hanem a forradalmi egyéniség (legyen az nő vagy férfi), a társadalmi haladás, a hatalom működése és a morális döntés központi kérdéseit helyezi előtérbe. Shaw színháza sok tekintetben rokon azzal a realizmussal, amelyet Magyarországon Bródy Sándor vagy Molnár Ferenc képviselt: a közösség és az egyén konfliktusa, a helyes út keresése, a társadalmi mobilitás problémája – mindezek hangsúlyosak e feldolgozásban.
III. A drámai szerkezet és narratíva sajátosságai
A Szent Johanna drámai szerkezete újszerűségében rejlik. Ahelyett, hogy egyetlen helyen, időben és konfliktusban játszódna, Shaw hat képet és egy utójátékot alkalmaz, mintegy mozaikként szerkesztve meg hőse felemelkedését és bukását. Ez a szerkezet lehetőséget ad arra, hogy különböző oldalról, eltérő helyszíneken és szemszögekből világítsunk rá az események lényegére.Az első képben Vaucouleurs-ben Johanna kérelmével szembesülünk: minden férfi gyanakvásával, kétkedésével szemben mer szót emelni, kiáll a meggyőződése mellett. Itt a patriarchális berendezkedés tipikus tablója jelenik meg, amelyben a női szó súlytalan, de Johanna elszántsága áttöri ezt a falat. A második képben a chinon-i udvarban az álcázás jelenete láttatja a hatalom, gyávaság, önbizalom és bizonytalanság problematikáját. Károly, a trónörökös tipikus gyenge uralkodó, aki egy nő bátorságának árnyékában is csak nehezen találja meg önmagát.
Az orléans-i ostrom, amely a harmadik képhez kapcsolódik, kiemeli: a széljárás hirtelen megfordulása, a természet szövetsége a kiválasztottal, mind-mind a csodavárás és a valóság határán táncolnak. Ez a jelentőségteljes fordulat nemcsak katonai, hanem lelki felszabadulás is – bizonyíték arra, hogy egyetlen őszinte hit milyen erővel formálhatja a világ sorsát.
A negyedik kép már a Johanna ellen szőtt intrikák, az egyházi és nemzeti hatalmak viszályainak bemutatása. Itt jelenik meg legélesebben az a törésvonal, amely a középkor világképének szilárd rétegeit megrepeszti: a dogmatikus hit versus a nemzeti egység.
Az ötödik kép a koronázás ünnepélyéből indul ki, de a kiábrándulás, a magány, a cselekvés jelentőségén, az illúzió és valóság ütközésén keresztül Johanna végletes elszigetelődését idézi elő.
Az utójáték mintegy híd a múlt és jelen között: Shaw megengedi magának, hogy egy álomszerű jelenetben visszahívja a főbb szereplőket, s reflektáljon mindarra, ami a történelmi mítoszból, a legendából, a személyes tragédiából és a társadalmi tanulságokból maradt. Ez elemelkedést ad a drámának, s szinte „kibeszél” a közönséghez; kérdései az egész emberiséghez szólnak.
IV. Karakterábrázolás: Johanna és a körülötte lévők
Shaw Johannája egyszerre isteni küldetéssel bíró mártír, zseniális forradalmár és esendő, hús-vér ember. Nem ismeri saját korának konvencióit, mert minden idegszálával egy jövő iránt vágyik, amelyben az igazság, hit és bátorság vezérlik a közösséget. Ez a naiv tisztaság azonban konfliktusba kerül a hatalom rideg realitásával, a férfidominanciára épülő társadalmi normákkal.Károly, a trónörökös, az önmagával küzdő, tetteiben gyenge férfi prototípusa, akire Johanna hite a koronázásig felemelő hatást gyakorol, de végül elfordul tőle – mutatva, hogy a „megváltás” csak ideig-óráig működik. Robert Baudricourt és Dunois, a „hétköznapi” bölcsesség, a gyakorlatiasság, mind-mind a realizmus megtestesítői. A dráma különös hangsúlyt fektet Cauchon püspök és Warwick gróf alakjára: ők az intézményi hatalom, akik törekvései mögött saját félelmek, cinizmus és önérdek húzódik. Stogumber atya – a névtelen közönség szolgája – a vallási dogmák egyszerű hitét képviseli.
A társadalmi rétegek közötti feszültségek, az individuális és közösségi szerep konfliktusai (például Johanna és egyházi bírálói között), mindennapi életünkben is megjelennek: a magyar irodalmi hagyományban A dzsungel könyvében Bagira-Maugli kapcsolata, vagy Madách Az ember tragédiájának Ádám–Éva kettőssége is hasonló lélektani mélységeket vizsgál.
V. Shaw társadalmi és politikai kritikája
Shaw drámája sokkal több, mint egy szent története. A mű középpontjában a nagy történelmi változásokat előidézni képes személy és a társadalmi struktúrák konfliktusa áll. Érzékletes példája ennek Johanna: hitből eredő bátorsága eleinte fellendíti a reményvesztett nemzetet, de amikor a társadalmi rend alapjait (például a férfi-női szerepkört, az isteni küldetés jogát) kezdi megkérdőjelezni, rögtön idegenné, sőt veszéllyé válik környezete számára.Shaw élesen kritizálja a nemzeti, egyházi és politikai intézmények önzését, amely képtelen elviselni a saját törvényein kívül működő egyént. Az erőszakos változás, a szabadságvágy mindig veszélyes – s gyakran csak utólag ismerik el annak értékét, ahogy azt a dráma utójátéka is sugallja.
Ez a – már-már brechti – társadalmi elkötelezettség rokon a magyar irodalom néhány jelentős művével, például Móricz Zsigmond Rokonok című regényével, ahol a hatalmi játszmák, az önérdek elveszi a helyét minden igaz ügynek. Shaw dramaturgiája abban is előremutató, hogy a női sors, a társadalmi egyenlőtlenségek, a morális döntés felelőssége mind-mind univerzális problémák.
VI. Művészi eszközök, jelentőség, recepció
Shaw szerkezete szellős és rugalmas, messze túllép a klasszikus drámai formákon. A képek szabad mozgása, az utójáték ironikus-álomszerű zárása formai újítás sok más XX. századi alkotó számára – például Örkény István egypercesei, vagy Székely János történelmi drámái szintén a rugalmas, „nyitott” szerkezet előfutárai.A magyar fordítások és színpadra állítások is érzékletesen adták vissza Shaw dialógusainak feszültségét, a belső monológok emelkedettségét. A figurák nyelve finoman árnyalja társadalmi szerepüket: Johanna beszédmódja egyszerre ártatlan, mégis világmegváltó. Warwick vagy Cauchon rideg, formális szóhasználata jól érzékelteti a hatalom elidegenítő jellegét.
A mű jelentőségét igazolja, hogy folyamatosan visszatér a magyar színházi gyakorlatba: például a Nemzeti Színház, a Katona József Színház legendás előadásai, a vidéki színpadok Shaw-újításai. Szeszélyes időszakokban, politikai átmenetek idején mindig kiemelt jelentőséget kap a történelmi és társadalmi vita, amelyet a Szent Johanna is boncolgat.
VII. Összegzés
George Bernard Shaw Szent Johanna című drámája azért izgalmas, mert a történelmi toposztől elrugaszkodva a modern társadalmi és morális kérdések tükreként szolgál. A női hősiesség, az önmagát meghaladó hit, a hatalom végtelen játszmái mind-mind időszerű témák: középiskolás tanulmányaink során ezért is érezhetjük olyan közelinek ezt a csaknem hatszáz évvel ezelőtti történetet. A szerző dramaturgiai leleményessége, mély pszichológiai ábrázolása, kíméletlen önkritikája a társadalom felé a mai napig érvényes, legyen szó diákéletről, nemek egyenlőségéről, erkölcsi tartásról vagy a mindennapi kicsinyes hatalmi harcokról.A dráma jelentősége a magyar kulturális kontextusban is érezhető: színházi előadások, irodalomórák, tanulmánykötetek sokasága bizonyítja, hogy Szent Johanna alakja örökké megújuló inspiráció. A jelenlegi magyar társadalmi diskurzusban is tanulságos lehet: vajon mennyiben engedjük érvényesülni a „másként gondolkodókat”, hogyan kezeljük az újító szándékot, a konvenciókon túllépni akaró egyéniséget?
További kutatás, elmélyülés érdemes lehet Shaw művének, illetve a modern Johanna-alakoknak az összehasonlítása hazai szerzők műveivel; vagy annak vizsgálata, hogyan jelenik meg a társadalmi igazságtalanság, a nemek közötti egyensúly és hatalom kérdése a magyar drámairodalomban – mindezek izgalmas irányok lehetnek a magyar diákok számára is.
Összességében a Szent Johanna nemcsak történelmi dráma, hanem tükör – önmagunk számára is.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés