Örkény István groteszk szemlélete: az egyperces novellák új nézőpontja
Ezt a munkát a tanárunk ellenőrizte: 23.01.2026 time_at 14:04
Feladat típusa: Analízis
Hozzáadva: 20.01.2026 time_at 15:56
Összefoglaló:
Fedezd fel Örkény István groteszk szemléletét és az egyperces novellák új nézőpontját a magyar irodalom izgalmas műfaji forradalmában!
Örkény István és a groteszk
Egyperces novelláktól a magyar irodalom új szemléletéig
Bevezetés
A magyar század egyik legsokoldalúbb szerzője, Örkény István neve összefonódott a groteszk művészetével, ahogy az élet abszurditását és a valóság ellentmondásaiból fakadó feszültséget rendkívül egyedi módon ragadta meg. Örkény vállalkozása jóval túlmutat egy-egy műfaji újításon: az egyperces novella műfajának megteremtésével nem csak frissített a próza eszköztárán, de minduntalan újragondolta, hogyan lehet beszélni az emberi létezés legfurcsább, legmegrendítőbb, vagy éppen legbanálisabb jelenségeiről.A groteszk, mint művészeti kifejezőeszköz, sokáig az irodalom perifériáján helyezkedett el – a torz, bizarr, abszurd jelenségek megjelenítését jelentette, mely gyakran vegyíti a komikumot a tragédiával, s egymás mellé rendel látszólag össze nem illő elemeket. Az eltorzított valóság éppen az ismerős dolgok ellentéteként, furcsán, merőben más aspektusból kezd „mesélni”, kibillentve az olvasót a megszokott gondolkodási sémákból.
Dolgozatomban annak kívánok utánajárni, miként valósul meg a groteszk Örkény István írásművészetében, különös tekintettel az egyperces novellákra. Felteszem a kérdést: hogyan válik ez a stílusjegy nem csupán formai bravúrrá, hanem gondolkodást alakító, világképet tágító módszerré? Milyen társadalmi, filozófiai kérdéseket vet fel, és miben áll jelentősége a magyar irodalom megújulásában? Az elemzést konkrét novellák példáján keresztül vezetem le, amelyek együttesen adják azt az összetéveszthetetlen örkényi világot, ahol a hétköznapiság groteszkké válik, s egyszerre nevettet és megrendít.
Egyperces novellák: műfaji forradalom és szemléletváltás
Örkény István neve elválaszthatatlan az egyperces novella műfajától, amely forradalmi újításként jelent meg a hatvanas-hetvenes évek magyar irodalmában. Ezek a rövid, néha csak néhány sorból álló szövegek szakítanak a hagyományos elbeszélői struktúrával. Nincs klasszikus expozíció, bonyodalom, kibontakozás vagy végkifejlet – helyette a történet kap egy váratlan fordulatot, vagy csak egy villanásra mutat be élethelyzeteket, amelyeket frappáns, gyakran ironikus lezárás, vagy éppen befejezetlenség jellemez.A műfaj rövidsége nem csupán formai játék, hanem egyfajta filozófia is. Örkény szembement az anekdotizáló magyar irodalmi hagyománnyal, szavai szerint: „Az anekdota nemzeti csapás.” Nála az irodalom nem pusztán szórakoztató történet, hanem a valóság bonyolultságát felmutató, gondolatokat ébresztő művészi kísérlet. Az egypercesekben minden fölösleges sallang lecsupaszításra kerül. Megmarad a puszta helyzet, az ütközés, a találkozás – legyen szó ember és szabályzat, múlt és jelen, remény és realitás, vagy akár élet és halál szembenállásáról.
Az egyperces novella műfaja teret enged annak az örkényi világlátásnak, amely a felszín mögé néz, a semmiségben is összetett emberi, társadalmi vagy filozófiai kérdéseket fedez fel, mindezt pedig a groteszk szemüvegén keresztül mutatja meg.
A groteszk esztétikája Örkény világában
A groteszk fogalmának megragadásához magyar irodalmi és képzőművészeti példák is segítségünkre lehetnek: gondoljunk Csáth Géza vagy Karinthy Frigyes szatirikus írásaira, vagy akár a XX. századi magyar expresszionizmusra. Ezekben közös, hogy a valóságot eltorzítva, abszurd módon tükrözik, hogy rávilágítsanak az élet fonákságaira, az emberi lét kiszolgáltatottságára.Örkény groteszkjének sajátossága, hogy legtöbbször a legapróbb, látszólag jelentéktelen, mindennapi dolgokból indul ki – ezekből épít abszurd világot, amely felerősíti a banalitás és a tragikum egymásba játszását. Az egyszerű villamosjegy-használati utasítás, egy apróhirdetés vagy egy halasztós lista mind a nagy társadalmi és lételméleti kérdések hordozójává válhat. Hősei nem hősök, hanem kisemberek: utasok, hivatalnokok, anyák, horgászok, vagy akár nevük elhagyásával is felismerhető karakterek.
A groteszk itt gondolkodásra ösztönöz: egy váratlan csavar, egy látszólag értelmetlen fordulat hatására az olvasó szembesül a valóság kétértelműségével, a tragikum és komikum feloldhatatlan összefonódásával. Ugyanakkor a groteszk kettős hatást idéz elő: elidegenít, hiszen torzít, túlzó vagy abszurd helyzeteken keresztül mutat be emberi viszonyokat; ugyanakkor segít azonosulni is, mert sokszor ismerős, hétköznapi élményekről, érzésekről beszél – csak szokatlan, sarkított formában.
Konkrét novellák groteszk elemzése
Örkény groteszk látásmódja legjobban konkrét szövegrészleteken keresztül mutatható ki. Az alábbiakban néhány jellegzetes egyperces elemzésével világítok rá a groteszk különböző arcaira.1. „Mi mindent kell tudni”
Ebben a novellában egy villamosjegy hátoldalán olvasható szabályzat kapja a főszerepet. Az információkformájában teljesen banális, de szikár utasítások egymásutánja egyszerre válik nevetségessé és rémisztővé: kiderül, hogy egészen hétköznapi dolgokat is milyen részletekbe menően szabályoznak, háttérbe szorítani az egyéniséget. A szabályzat és a szépirodalmi szöveg keveredése groteszk hatást kelt, mivel felerősíti a mindennapi élet abszurditását. A novella azt sugallja, hogy a szabályok láthatatlan rácsként veszik körül életünket, s mi ezt szinte észre sem vesszük.2. „Apróhirdetés”
Ebben a rövid írásban egy apróhirdetési szövegben kristályosodik ki a groteszk: a hirdető szeretne egy múltbeli, soha vissza nem térő boldog időszakot bérelni – valamilyen elérhetetlen, mégis ismerős nosztalgiát. Az abszurd a remény és a realitás közötti eltolódásban jelenik meg: úgy tűnik, mintha az emberi vágyak Közlönyben való meghirdetése valódi problémákat oldhatna meg. Babits Mihály „Esti kérdés” vagy „Húsvét előtt” című verseinek hangoltsága köszön vissza, de ironikusabb, szürreálisabb köntösben.3. „Kettős öröm”
Örkény bravúrja a nézőpontváltás groteszk hatásának bemutatása: ugyanaz az esemény két szembenálló fél szemszögéből is jelentőséget kap. A horgász és a keszeg viszonya példázatként is olvasható: ami egyiküknek öröm, a másiknak halál. A magyar humor népi öröksége, amelyben a dolgok egyszerre többféle jelentésréteget hordoznak, szintén meghúzódik a háttérben. A groteszk ebben az esetben az ellentétes nézőpontok játékában és az értelmezés viszonylagosságában gyökeredzik.4. „In memoriam dr. K. H. G.”
E novella tematikája súlyosabb: egy kényszermunkatáborban játszódó helyzetben egy művelt fogoly és egy kegyetlen őr párbeszéde jelenik meg. Az intellektuális fölény és a fizikai erőszak összeütközése groteszk módon jelenik meg – a tudás és a kultúra teljesen tehetetlen, s sorsa szükségszerűen tragikus. A groteszk itt az értelmiségi lét kiüresedését, az erőszak irracionalitását emeli ki, háttérben a magyar történelem XX. századi nemzeti tragédiáival.5. „A végzet”
Kedélyes anekdotából induló novella, amely egy pogácsa mérgezésének körforgását követi nyomon: a sors hullámvasútján mindenki meghal, aki csak kapcsolatba kerül vele. A stílus mesei, de tartalma megrendítő – a végzet elkerülhetetlensége az abszurd ismétlődésen keresztül groteszkké válik. A novella végén az ismétlődő képlet (“És most viszi!”) egyszerre mulattat és borzaszt el.6. „Leltár”
Látszólag egyszerű lista – fű, fa, bokor, égbolt, de a végén odabiggyesztett rettenetes veszteségek foka adja a szöveg erejét: az utolsó sorban a háború nyomai, a pusztulás ténye zárja le a felsorolást. A természet és a történelem, szépség és borzalom groteszk összefonódása jelenik meg – egyenrangúan helyezkednek el a leltárban.7. „Budapest”
Egy atomkatasztrófa után túlélő magyar életképek: doktor Varsányiné például egérirtást vállal hozott szalonnával. A kisember találékonysága, a magyar virtus túlélése éppúgy nevetséges, mint tragikus – a világ pusztulása és az apró túlélési gesztusok elválaszthatatlanul fonódnak egybe. Ilyen az örkényi groteszk: abszurd túlélés a végső nihilben.8. „Ballada a költészet hatalmáról”
Egy zsúfolt telefonfülkében a versek teremtenek csodát: az emberi érzéketlenség, elidegenedés egyetlen pillanat alatt feloldható. Mégis, a groteszk kettőségének megfelelően, a novella nem happy enddel zárul; a kilátástalanság és az emberi értékek megőrzésének lehetősége egyaránt jelen van.Groteszk, társadalom és filozófia
Az örkényi groteszk alapvetéssel él: a világ nem egynemű, nincs egyértelműen jó vagy rossz, egyértelműen áldás vagy átok. Sokat elárul erről a novella-műfaj sűrítettsége: egyetlen rendetlen pillanatban benne rejlik az egész emberi sors, minden összetettségével együtt. Örkény világába nem illenek bele a leegyszerűsítő, propagandisztikus narratívák vagy a „nagy igazságok” – helyettük minden apró jelenség hordozhat társadalmi, történelmi vagy filozófiai tanulságot.A XX. századi magyar történelem drámai fordulatai – háborúk, diktatúrák, identitásválságok – mind-mind megjelennek az egypercesek áttételeiben, sosem didaktikusan, inkább ironikus köntösben, derűs tragikummal. A humor és a tragikum szétválaszthatatlan: a magyar groteszk öröksége (Karinthy, Kosztolányi vagy Kosztolányi Dezső „Esti Kornél”-ciklusának szelleme) is ezt igazolja.
Filozófiai szempontból a groteszk kérdéseket vet fel a szabadság, sors, végzet, boldogság és tanulhatóság kapcsán. Az emberi élet abszurd volta – az, hogy minden igyekezetünk, szabályrendszereink, normáink végül a kiszámíthatatlan sorssal találkoznak – az örkényi groteszk egyik állandó témája.
Záró gondolatok
Örkény István novellái a groteszk legmagasabb szintű esztétikai és gondolati megvalósításai a magyar irodalomban. Egyperces szövegei sokkal többek frappáns tréfáknál vagy irodalmi anekdotáknál – kérdéseket vetnek fel, elbizonytalanítanak, önvizsgálatra hívnak. A groteszk Örkény tollán nem csupán stilisztikai dísz, hanem igazán élő világnézet: közhelyek fölé emel, ráébreszt a világ végtelen ellentmondásosságára és ugyanakkor szépségére.A magyar irodalomban az ő groteszkje új távlatokat nyitott nemcsak a próza, hanem a gondolkodás számára is: segít másként nézni a valóságra, elfogadni annak bonyolultságát, és részt vállalni világunk újraértelmezésében. A groteszk ereje abban rejlik, hogy egyszerre nevettet, megrendít és gondolkodtat – olyan összetett esztétikai élményt nyújt, amelyből mindannyian tanulhatunk.
Örkény egyperces novellái ezért maradnak meghatározó és megkerülhetetlen részei a mai magyar irodalmi kánonnak. A groteszk révén segítenek rálátni az élet különös, sokszor szorongató, mégis mélyen emberi oldalára – ösztönözve az önreflexióra, a világ paradox mivoltának elismerésére.
Mellékletek / Ajánlott irodalom
- Örkény István: Egyperces novellák (Magvető, több kiadás) - Vasy Géza: A groteszk Örkény István műveiben (tanulmánykötet) - Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Tanár úr kérem (groteszk és szatirikus előképek) - Lackfi János: Abszurdok és groteszkek a mai magyar irodalomban (kortárs reflexiók) - A XX. századi magyar történelem válságairól szóló irodalomtörténeti összefoglalók----
Az esszé nem csupán műelemzés, hanem személyes gondolkozás Örkény István és a groteszk kapcsolatáról – remélhetően új szempontokat kínálva mindazoknak, akik mélyebb jelentéseket keresnek az irodalomban.
Értékelje:
Jelentkezzen be, hogy értékelhesse a munkát.
Bejelentkezés